Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-02
oldal | 15 2015. szeptember 2. a magyar határzárat ostorozó Laurent Fabius francia külügyminiszter selyemnyakkendőjének …” Ablonczy Bálint (http://valasz.hu/) Vérrel festett Kijev „A társadalom az ukrajnai médián keresztül folyamatos agymosást kénytelen elszenvedni. Ha ez a kísérlet sikeresnek bizonyul, az egyén automatikusan hajlamos minden rosszért egy bizonyos külső agresszort hibáztatni. Ha nem sikerül, arra is van megoldás. A kormány számára ebből a szempontból is nagyon jól jön a keleti részeken folyó háború, hiszen megfelelően „leköti” az ellene lázadni is hajlandó korosztályt — sok ezer esetben végleg, örökre. Úgy szabadul meg tehát a „polgári”, „civil” ellenzékétől, hogy ha azok nyernek, az övé lesz Donbász. Ha veszítenek, az övé marad Kijev. A stratégia nem rossz, de … Kijev utcáin ismét vér folyt… Ebben persze, látva az utóbbi szűk két év történéseit, nincs semmi rendkívüli. Folyt már több is, jóval a megengedettnél, uram bocsá’ a (valakik által) elvártnál …” Tárkányi Botond (http://tiszanews.org.ua/) A kútásók felelőssége „Egyeztetések már voltak az UMDSZ és a KMKSZ között, várjuk hát ezek eredményeit, hiszen közeleg a választási kampány kezdete. Az Ungváron tartózkodó Potápi Árpád János egyeztetésre hívta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökeit Magyarország Ungvári Főkonzulátusára. …tárgyalásra került sor az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetése között, És kérdés, hogy … a kárpátaljai magyarság szempontjából is más lesz-e az idei választás. Ma derül ki, hogy a több évtizedes belső csatározás után a két mérvadó szervezetnek sikerül-e vagy sem megkötni az együttműködési megállapodást. A kárpátaljai magyarok többsége minden kommentár nélkül is pontosan tudja, miről is szól, mit rejt, milyen reményeket ébreszt a három fentebbi sajtóhír. Így aztán, legfeljebb a ténymegállapítás kedvéért érdemes rávilágítani a háttérre. Arra, hogy két évtizedes szembenállás után az utóbbi hetekben apró, de egyértelmű jelei sejlettek valamiféle magyar—magyar közeledésnek. Pogány szorongattatásunkban már azt sem bánta senki, hogy a körvonalazódó együttműködést nem a nemzeti együvé tartozás nemes ideája, hanem a kényszer, a teljes társadalom-politikai térvesztés réme szülte …” Csabay Attila (http://tiszanews.org.ua/) Minden szó előítélet „Fogyasztók, választók, állampolgárok, sportolók, magyarok, keresztények, nők, fogyatékosok, muzulmánok, pirézek, migránsok, melegek. Mi a közös bennük? Egyik szó után sem írtuk oda: emberek. A címben származó idézet Friedrich Nietzsche műhelyéből származik, és ahogyan tőle el is várjuk, aforizmája telitalálat. Ha nem is pontosan arra gondolt, aímire én most, az alap ugyanaz: egyetlen szó sem írhatja le azt, ami pontosan van, nem írhatja le az összes magyart, nőt, migránst, keresztényt. Az embert sem – de a közös bennünk éppen az ember …” Kustán Magyari Attila (http://www.maszol.ro/) Kreón és Antigoné „Manapság, amint azt a kor egyik legjelentősebb amerikai filozófusa, a bulgáriai származású Thomas Nagel The Last Word (Az utolsó szó) című, 1997-ben megjelent esszéjében megállapítja, a posztmodern relativizmus és szubjektivizmus „nem csupán következményektől mentes intellektuális sallang vagy elméleti divatcikk. Használják érvelések kisiklatására, vagy a mások érveléséből követező állítások leértékelésére. Ha állítjuk, hogy valami relativisztikus megszorítások nélkül igaz vagy hamis, helyes vagy téves, jó vagy rossz, kockáztatjuk, hogy állításunkat egy beszűkült perspektíva vagy életforma kifejezésének tekintik és kigúnyolják. (…) A tulajdonképpeni eredmény a kortárs kultúra már egyébként is elképesztő szellemi tunyaságának növekedése, valamint a bölcsészet és a társadalomtudományok alsóbb régióiban minden komoly érvelés összeomlása lett – hiszen senki nem akarja mások objektív érveit komolyan venni, vagy akár bármi másnak, mint első személyű kijelentésnek tekinteni.” A helyzet azóta talán még súlyosbodott is. Ami Nagel álltásainak fényében magától értetődő. A