Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-02
oldal | 16 2015. szeptember 2. kijelentés, hogy „nincs igazság” értelmes állításként legfeljebb azt jelentheti, hogy az objektív igazságon belül mindenkinek meg lehet a maga saját igazsága is, hiszen az igazságot a nézőpont is generálja …” Bíró Béla (http://www.maszol.ro/) Sajátunk-e az alkotmány, esetleg sajátjai-e vagyunk az alkotmánynak? „Vajon az 1992ben elfogadott alkotmányt érezhetjük-e sajátunknak, vagy másik oldalról közelítve: a hatályos alkotmány sajátjaként kezel-e minket, szlovákiai magyarokat, és biztosítja-e nekünk azt a helyet, ami őshonos közösségként megillet bennünket? A kérdés nyilvánvalóan költői, hisz már csak az is sokatmondó, hogy egyetlen egyszer sem vagyunk magyarként nevesítve az alkotmány szövegében. Mielőtt valaki valamiféle túlzó elvárásnak minősítené ezt, azért vegyük figyelembe, hogy az alkotmány elfogadásakor még az ország lakosságának több mint tíz százalékát alkottuk és az alkotmány szövegében mintegy félezerszer szereplő „szlovák" szó mellett nyilvánvalóan nem lenne aránytalan, ha mondjuk, legalább egyszer nevünkön neveznének …” Berényi József (http://www.felvidek.ma/) Európa ostroma VEZÉRCIKK – „Nem véletlen, hogy az Európa felé irányuló menekültáradat sokakat Budának a török által közel ötszáz évvel ezelőtt végrehajtott elfoglalásának körülményeire emlékeztetik. Szulejmán szultán 1541. augusztus 29-én csellel vette be a várost: miután falaitól elűzte az osztrák seregeket, janicsárjait „városnézésre" küldte, amelynek néhány óra leforgása alatt az lett az eredménye, hogy a várfokokra kikerültek a lófarkas zászlók, és felcsendült a müezzin éneke. Bár ma még összeesküvés-elméletnek tűnik, a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából menetelő bevándorlók látványa közepette egyáltalán nem zárható ki a hasonló forgatókönyv. Számos európai ország titkosszolgálata figyelmeztetett arra az elmúlt időszakban, hogy a migránsok között tucatjával érkezhetnek a kontinensre a szélsőséges dzsihadista szervezetek terroristái …” Rostás Szabolcs (http://www.kronika.ro/) Kispadon „Ezen a nyáron teljesen váratlan irányból érte meg nem érdemelt hátbavágás nemcsak az erdélyi, hanem az egész határon túli magyarságot is. Akkor, amikor újjászervezték az anyaországi közszolgálati televíziózást, és kiderült, hogy azóta minden sporteseményközvetítést csak az újdonsült M4 adón lehet vételezni. Az MTVA megkereste a romániai kábelszolgáltatókat és tájékoztatta azokat az új csatorna elindításáról, ennek azonban egyelőre nincs semmi eredménye. Most, két nappal a több szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa-bajnoki magyar–román focimeccs előtt szembesülhetünk először konkrétan ezzel az akadállyal. A magyar nézők többségének ugyanis egyáltalán nem mellékes, hogy anyanyelvükön vagy idegen nyelven követik ezeket a közvetítéseket …” Ördög I. Béla (http://szabadsag.ro/) Az igazi menekültválság „Ha főbb tranzitországok Görögországtól Magyarországig a menekültek puszta átvonulásának terhe alatt is gyakorlatilag összeomlanak, akkor mi vár azokra az államokra, ahol a migránsok tartósan akarnak letelepedni? Nem meglepő, hogy az internetes keresőprogramokban az arabul beírt menekültstátus szóra Svédország ugrik ki az első helyen. A toleranciában, nyitottságban, jóléti szolgáltatásaiban és integrációs politikáiban élenjáró skandináv ország fogadta be messze a legtöbb menekültet (arányaiban, a lakosság számához viszonyítva) az Európai Unión belül az elmúlt években. A jelenlegi menekültáradatnak is az egyik fő célországa. Tavaly 85 ezer menedékkérő érkezett, idén 74 ezerre számítanak. Egy kilencmilliós államban ez azt jelenti, hogy az összlakosság körülbelül 1 százalékát teszik ki a menekültstátusért folyamodók. Persze nem mindegyikük maradhat az országban, de mellettük ott a többi (nem menedékes) bevándorló is, így nem túlzás éves szinten egy százaléknyi bevándorlóról beszélni. És itt kezd érdekessé válni a helyzet. Svédországban ugyanis az 1960as évekig etnikailag majdnem teljesen homogén társadalom volt. Azóta – két generáció alatt – multikulturális állammá vált, ahol a lakosság több mint negyede rendelkezik
