Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis

2014-09-02

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..   +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

2014. SZEPTEMBER 2. 20 A hétfőn tartott 2014-es külképviselet-vezetői értekezleten Orbán Viktor miniszterelnök kiemelten beszélt az orosz kapcsolatról, a keleti nyitásról és arról: Magyarországot nem állíthatják a szőnyeg szélére. Gyakorlatilag meghirdette az Orbán-doktrinát, ami az elvek nélküli, kizárólag az érdekekre épülő külpolitizálást jelenti. Közölte: bizonyos magyar eredmények mögött álló akciótervek háttere nem nyilvános, ezért „nem élveznek nyugati szövetségeseink körében közbizalmat”. A szövetségi politikával kapcsolatban külön figyelmet

szentelt a nyugati szövetségi rendszeren kívüli államoknak. Úgy fogalmazott: Az értékközösségek fontosak, de ez nem jelenti azt, hogy a szövetségi rendszeren kívüli országokkal a magyar érdekeket kell nézni, mert „az ideológiai központú külpolitikát a félnótás országoknak találták ki az okos országok” (168óra) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g 

 A nemzetállam: rémálom  „Amikor 1989 végén a Ceausescu-diktatúrát a népharag elsöpörte, természetesen sokkal jobban tudtuk, mit nem akarunk, mint azt, hogy milyen államot szeretnénk fölépíteni. Nem akartuk egy autarchikus, minden szempontból önellátó állam fantazmagóriáját valaha is megint megtapasztalni. Nem akartunk az erőltetett adósságvisszafizetés miatt éhezni és fázni. Nem akartunk egy tökéletesen ellenőrzött, orwelli világban a függöny mögül kilesni, suttogni, jelbeszéddel értekezni, jelentőségteljesen elhallgatni, autózúgásra, ajtócsengőre összerezzenni. Nem akartuk, hogy egy csalhatatlan vezér mondja meg nekünk a „tutit”, bár akkor ezt a szót még nem ismertük. Nem akartuk, hogy a rádió és a

televízió újabb meg újabb vívmányokról számoljon be naponta, míg szemmel láthatóan nő körülöttünk a nyomor. Nem akartuk, hogy fejadagra adják a kenyeret, a húst, a vajat, a tojást, a cukrot, a benzint. Mi, magyarok még azt sem akartuk, hogy Bukarestből, a nyelvünket nem is ismerő pártfunkcionáriusok mondják meg, mi a jó nekünk, és mi a rossz. Nem akartuk, hogy a gyerekeinknek azt tanítsák történelemórán, méghozzá románul, hogy ők a dákok leszármazottai. Nem akartunk egy kommunista nemzetállamban élni. Semmilyen nemzetállamban nem akartunk élni. Világosan tudtuk, hogy nem elég a kommunista államot felszámolni, a nemzetállamot is meg kell szüntetni. Mára az egyik talán sikerült, a másik még nem egészen. Miközben lassanlassan az is tisztán állt előttünk, hogy sokféle, többé-kevésbé sajátos állammodellt követhetnénk egy fekete-fehérből gyorsan színesre váltó világban, az előttünk is megnyíló Európában, ahol igazán változatos megoldások vannak, hiszen a köztársaságok mellett monarchiák is fellelhetők, természetesen jelképes hatalmú monarchákkal, és mi tagadás, demokratikusan működnek ezek az államok is. Számomra a legrokonszenvesebbnek a svájci minta tűnt, és nemcsak a kisebb vagy nagyobb nyelvközösségek egyenjogúsága okán, hanem mert fogalmam sincs, éppen ki ott az elnök, és kik vannak kormányon, de ettől még az az ország minden jel szerint elég jól megvan. De most végül is nem a nyugati megoldásokat akarom leltározni, bár időről időre az sem árt …”





Markó Béla (Nsz) 

 Az ember csábítható  Hunyady György kutatásai alapján, már 2006-ban is úgy látta, hogy Magyarországon az elégedetlenség mértéke tarthatatlan. Előre lehetett látni a 2010-es földcsuszamlást. Ám az elégedetlenség 2012-ig nem csökkent. Akkor viszont megfordult a trend. A széttagolt, tehetetlennek látszó ellenzék nem ígért alternatívát. S „ha nincs remény, az emberek apátiába hullanak, vagy hajlanak a változtathatatlan elfogadására.” A Magyar Tudományos Akadémia II. osztályának