Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-02
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 2. 21 ülésén májusban előadást tartott Hunyady György. Ez az ülés egyfajta reflexió volt a magyar közéletben folyó vitára arról, hogy mit mondhat megalapozottan a tudománya a huszadik századi történelemről. Ezért is kérdeztük őt arról, hogy látja társadalmunk önmagát „…A magyarokkal kapcsolatban egy dolgot bizonyosan nem állított soha senki: azt, hogy különösen megelégedett, boldog nép lenne. A nemzetek jellegzetességeit többféleképpen keresik: a nemzetkarakterológia ötletes esszékben taglalja a nemzetek pszichológiai ismérveit, a kulturális összehasonlító pszichológia módszeresen vizsgálja a különbségeket különböző nemzetek reprezentánsai között. A szociálpszichológia vállalása elsősorban az, hogy felderítse, milyen képet formálnak az emberek azon nemzetről, amellyel azonosulnak, és azokról, melyeket kívülről szemlélnek. Mert hiszen vannak értékeléssel átszőtt merész általánosításaink, előfeltevéseink arról, milyenek a különböző közösségek emberi tulajdonságai. E sztereotípiák tanulmányozása a huszadik század végére a szociálpszichológia központi tárgya lett. Mi már a 70-es évektől vizsgáljuk ezt. A magyarok nemzeti önképe évtizedekig mértéktartóan pozitív volt. Jobban hangsúlyozta a szociabilitást, mint a teljesítőképességet, de fellelhettük benne a megküzdő képességet és a széthúzás történeti árnyát is. Számomra a legjelentősebb felismerés az volt, hogy a sztereotípiák nem külön-külön állnak, hanem rendszerbe szerveződnek. Ahogy az emberek – pozitív vagy negatív elfogultsággal – látják a magyarokat, a németeket, a zsidókat vagy a cigányokat, az része egy összképnek, nemzetekről, etnikumokról. Sztereotípiák nélkül persze nem is tudnánk emberekről és csoportokról gondolkodni, de az persze már az egyéni gondolkodásmód jellemzője, hogy mennyire vagyunk előfeltevéseink tudatában, és mennyire kontrolláljuk előítéleteinket …” (Nsz) De mi jön Tusk után? „A lengyel közéletet egyszerre lepte el a lelkesült büszkélkedés és a bizonytalan jövőtől való félelem, miután Donald Tusk miniszterelnököt szombaton megválasztották az Európai Tanács elnökévé. Még azok a liberális véleményvezérek is örvendeznek, akik pár napja még maradásra intették a miniszterelnököt. Attól tartottak ugyanis, hogy Tusk nélkül csúfos vereséget szenved árván maradt pártja a Polgári Platform (PO), s visszatér a hatalomba minden lengyel liberálisok és baloldaliak nagy mumusa, Jaroslaw Kaczynski …” Miklós Gábor (Nsz) AZ ANTIMINDENES Márai Sándor használatáról és használhat atlanságáról „Aztán jön Bibó, Michnik és persze Márai, akitől már hánynom kell, mert Németh Miklós Attilától kezdve Nothoff Ingriden át a kenóslányig mindenki tőle idéz mostanában, na, ő úgy hátba van veregetve posztumusz, hogy azóta is köhög A Helikon megjelentette Márai Sándortól A teljes napló első öt kötetét. (2006-ban az 1943–1944-es és az 1945-ös köteteket, 2007-ben az 1946-ost és az 1947-est, 2008-ban az 1948-ast.) Több mint másfél ezer oldalon át olvashatjuk az 1943tól 1948-ig keletkezett följegyzéseket. Néhány év múlva nyilván teljes lesz a sorozat. Hogy mit jelent „a teljes Márai” filológiai szempontból, majd megvizsgálják a filológusok. Ebben a dolgozatban arról lesz szó, hogy mit jelentene a magyar közéletben a teljes Márai. Ha megjelenne. De a magyar közéletben a teljes Márai nincs megjelenőfélben. Ez baj, de érthető. Az alábbiakban megpróbáljuk elmesélni elsősorban az új naplósorozat első öt kötetének segítségével, hogy miért baj és miért érthető. Az ezredfordulón, amikor az ország tudomást vett Márai nagy nyugat-európai diadalairól, és amúgy is itt volt a századik születésnap, heves kisajátítási verseny kezdődött, mely a kisajátítási vádak versenyével egészült ki. Mindenki kiváló esélyekkel indult. Márai Sándor szépirodalmon túli életműve, elsősorban naplójegyzeteinek tömege fölöttébb alkalmas mindenféle kisajátításra és mindenféle kisajátítás cáfolatára. Részleteiben. Egészében pedig nem nagyon alkalmas semmire, mert a részek nem állnak össze – mélyebb és tartalmasabb – egésszé. Amilyen jól használhatók a rész-Máraik mindenre, annyira
