Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 24 C C i i k k k k e e k k Allampolgarsag.gov.hu: több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett Budapest, 2013. április 4., csütörtök (MTI) - Több mint 422 ezer állampolgársági kérelem érkezett 2011 januárj a óta, ebből több mint 203 ezret Magyarországon nyújtottak be - tették közzé az allampolgarsag.gov.hu oldalon. Állampolgársági esküt több mint 340 ezren tettek. A honlapról - ahol országonkénti bontásban megtalálható a beadott kérelmek száma és a kére lmezők állampolgársága is - az derül ki, hogy Romániából 149 449, Szerbiából 46 400, Ukrajnából 10 437, Szlovákiából 161, NagyBritanniából 1779 kérelmet adtak be. Izraelből 1060, Németországból 1472 kérelmet regisztráltak. Az állampolgárság szerinti b ontásból az látszik, hogy 283 866 román, 1284 orosz, 76 652 szerb, 50 658 ukrán, 1515 szlovák állampolgár nyújtott be kérelmet. Kanadai állampolgároktól 787, amerikaiaktól 1013 honosítási kérelem érkezett, de adtak be kérelmet Suriname, a Seychelleszigete k és Omán állampolgárai közül is. A nemzetpolitikai államtitkárság arról tájékoztatta az MTIt: a két adatsor közötti különbség abból fakad, hogy egy adott állampolgár állandó lakhelye bárhol lehet, és bárhol beadhatta magyar állampolgárság iránti igén yét. (Például: egy eredetileg román állampolgár nemcsak Erdélyben/Romániában élhet, hanem Magyarországon, NyugatEurópában vagy a tengerentúlon is.) A fenti adatsorokból tehát nem lehet egyenes következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy hány magyar áll ampolgár él egy adott országban - közölték. A magyar állampolgárságot 2011. január 3tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében ma gyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetik, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok. A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja meg az állampolgárság megszerzésének feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát. Az adatok ezen a linken érhetőek el: http://www.allampolgarsag.gov.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=251:hirek1304042&catid= 1:frisshirek&Itemid= 50 v v i i s s s s z z a a Nemzet, közösség, politika - Szakértők: a közös emlékezet a nemzeti tudat része, de a történelem háttérbe szorul Budapest, 2013. április 4., csütörtök (MTI) - A közös emlékezet, múlt a nemzeti tudat fontos ré sze, a történelem azonban egyre kevésbé lényeges a politikában, történelmi utalásokat már egyre ritkábban tesznek a politikusok - hangzott el egy nemzetközi konferencián csütörtökön Budapesten. A Középeurópai Egyetem és a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány által, Nemzet, közösség, politika - Magyarország és környezete a 21. században címmel rendezett tanácskozáson Balázs Péter volt külügyminiszter, egyetemi tanár kiemelte: a nemzet sokszínű, a közös identitás, nyelv és emlékezet tartja össze. A m agyarság is sokszínű, "különbözőek vagyunk, de egységet alkotunk, ez közös kincsünk", és ezt senki sem sajátíthatja ki - mondta. Felidézte, hogy az uniós csatlakozás idején közvéleménykutatást rendeztek az európai országokban arról, ki hogyan definiál ja a saját identitását. Magyarországon a megkérdezettek 39 százaléka csak a magyar identitást tartotta fontosnak, 53 százalékuk pedig magyarnak és európainak tartotta magát. Európában az egyik legerősebb nemzeti önazonosságot mutatta a 39 százalékos érték, de az 53 százalékos adat is az elsők között volt. Arról is beszélt, hogy csak a múlt feldolgozása után lehet a jövővel foglalkozni, ezt követően lehet és kell az új nemzedékek érdekében előretekinteni. Szűcs Zoltán Gábor, a Politikatudományi Szeml e szerkesztője azt mondta: a történelem nem az egyetlen és nem is mindig a legfontosabb formája "a múlt társadalmi használatának". A történelem nem azonos a múlttal, csak az egyik lehetséges formája annak, ahogy a múlthoz viszonyulunk - közölte. Úgy lá tja, a rendszerváltozás utáni magyar politikában a történelem kevésbé fontos, a politikusok történelmi utalásai már nem túl hatásosak. Több történelmi kérdésről, például Trianonról, a Horthyrendszerről, a
