Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 25 kommunizmusról, a holokausztról, 1956ról és a ren dszerváltozásról máig viták folynak - mondta. Az említett történelmi kérdések véleménye szerint politikailag megosztóak, a történelemtudomány általában kritikusan viszonyul hozzájuk, és az üzenetük többnyire negatív, hiszen több közöttük nagy tragédiának s zámít. Ezekre az ügyekre jellemző, hogy az emlékezet sokszor fontosabb, mint a hagyományos történelmi feldolgozás - mutatott rá. Laczó Ferenc, a jénai Friedrich Schiller Egyetem tudományos munkatársa hangsúlyozta: a keletközépeurópai országokban unió s csatlakozásuk idején erősödött a kommunista múlt iránti érdeklődés: az áldozatokra koncentráltak, és felvetődött a kérdés, miként lehetne erről az időszakról méltón megemlékezni. Az antikommunizmus felerősödött, nemzetközi trenddé vált - mondta. Hozzátet te: elterjedt jelenség, hogy "a holokauszt áldozatainak státusát" a kommunizmus áldozatainak is követelik. Huncík Péter, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa arról beszélt, hogy az identitás biológiai, lélektani, társadalmi és jogi státusok összessége. A kisebbségi identitásban a kisebbségi jogok kérdése miatt a jogi aspektus erősebben jelenik meg - jegyezte meg. Mint mondta, KeletKözépEurópa népei az elmúlt 23 évben többnyire kedvezőtlen képet alakítottak ki a szomszédai król, és "a hűvös, részvét nélküli viszony" megnehezíti a kapcsolatépítést. Öllős László, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt években kétféle stratégia alakult ki a szomszédos országokban élő magyar okkal kapcsolatban. Az egyik kiinduló gondolata, hogy a kommunizmus bukása világossá tette: eddig nem jól alakultak a szomszédos országok kapcsolatai, megbékélésre van szükség, és ebben a kisebbségek vezető szerepet játszhatnak - magyarázta. Kifejtette , a másik stratégia alapfeltevése szerint a szomszédos országok rákényszeríthetők a kisebbségek igényeinek teljesítésére, az adott állam nem képes ellenállni a magyar követeléseknek. Véleménye szerint valójában Szlovákia vonatkozásában egyik stratégia sem lett eredményes. Arra is kitért, hogy a szlovák parlamenti pártok programjai a 2012es választások előtt vagy általánosságokat tartalmaztak a magyarszlovák viszonyról, vagy semmit nem írtak róla, vagy annak kockázataira céloztak. Ez is azt mutatja, ho gy a szlovákiai közbeszédben jelentősen visszaszorult a magyar kérdés - közölte. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökségi tagja a vajdasági magyar közösségről beszélve kiemelte: a helyzetét nehezíti, hogy lélekszáma folyamatosan csök ken, és sokakat egzisztenciális válság fenyeget. A többségi, szerb társadalom a leginkább európai, művelt közösségnek tartja a magyarokat a kisebbségek között, de az utóbbi években ettől eltérő vélemények is megjelentek, például akkor, amikor Magyarország NATOtagállamként jelent meg a Balkánon a háború idején - mondta. Megjegyezte: Jugoszlávia szétesése óta az anyaországban élő magyaroknak kevés információjuk van a Vajdaságról. v v i i s s s s z z a a Területi autonómiák Európában - a Ne mzetpolitikai Kutatóintézet konferenciája Budapest, 2013. április 5., péntek (MTI) - Területi autonómiák Európában: megoldások és kihívások címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendez a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hétfőtől Budapesten, a tanácskoz ást Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes nyitja meg. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az MTInek elmondta: a szomszédos országok magyarsága többféle autonómiakoncepciót fogalmazott meg, a téma folyam atosan napirenden van. A mostani konferencia egyik célja, hogy áttekintsék a tudományos alapokat, és összegezzék a rendelkezésre álló tudást. Áttekintik majd, mi is az autonómia, miért szükséges, hovámeddig jutottak el bizonyos kisebbségek e téren, és hog yan működik a gyakorlatban. Kántor Zoltán kiemelte: nincs két egyforma út. A kisebbségek fő célját, a nemzeti kisebbség reprodukcióját ugyanakkor ezen kereteken belül lehet a leghatékonyabban megvalósítani - mutatott rá. Hozzátette: az autonómia az, am i a többség és kisebbség közötti konfliktus megoldásának kulcsa lehet. A tanácskozáson előadást tart Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének svájci tagja, Markku Suksi finn egyetemi tanár, David Smith egyetemi tanár (Glasgowi Egyetem) , Günther Rautz, a bolzanói székhelyű European Academy vezető kutatója. Felszólal továbbá Sabrina Ragone, a spanyol Alkotmányos és Politikai Tanulmányok Központjának kutatója, Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Jakab András, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetének igazgatója. Az első napon zárszót mond Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. A konferencia második napján workshopot tartanak autonómiaszakértők részvételével, felszólal Sal at Levente egyetemi tanár (BabesBolyai Tudományegyetem), Ferenc Viktória kutató (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), Tokár
