Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 23 Naszód, Máramaros) magyarság azonban demográfiai szabadesésben van. Két évtized alatt az Arad megyei magyarság lélekszáma 61 ezerről 37 ezerre csökkent, a máramarosi magyaroké 54 ezerről 34 ezerre, a K rassószörényiek pedig 7800ról 3200ra fogyatkoztak. „ Szórványnak olyan közösség tekinthető, amely külső segítség nélkül nem tudja megőrizni a nemzeti identitását ” – mondja Kiss Tamás szociológus, a kisebbségkutató intézet (NKI) munkatársa. A konkrét krit ériumok tekintetében azonban nincs egyetértés az erdélyi társadalomkutatáson belül: egyes szakemberek 20, mások 10 százalék közösségen belüli arány esetén beszélnek szórványról, és van olyan megközelítés is, amely az intézményes ellátottságot is meghatároz ónak tekinti. „ Az utóbbi megközelítés alapján – bár 20 százalék alatti a magyarság aránya a városban – Kolozsvár nem tekinthető szórványnak, ugyanis olyan intézményhálóval ellátott, amilyen még tömbmagyar vidékeken sincs ” – magyarázza Kiss Tamás . Elmondás a szerint a magyarság 2002 és 2011 között bekövetkezett 13,5 százalékos népességvesztése egyedülálló mértékű KözépEurópában, a szórványban azonban az átlagosnál sokkal rosszabb, túlzás nélkül katasztrofális a helyzet… (Erdélyi Napló) ? ? A működő autonómiák Európában – The working autonomies in Europe – Angol nyelven – 5. (Erdély.ma) ? ? Kádár Gyu la: Az erdélyi magyarság (1918 – 2011) 1. – " Dióhéjba" tömörítve bemutatjuk az elmúlt kilencvenegy év történelmét, a fő hangsúlyt a nemzetiségi elnyomásra, az asszimilációs politikára helyezve. Miért fontos ennek ismerete? Mert sokan még mindig nem hiszik e l, hogy Székelyföld is veszélyben van, ha nem vívjuk ki a belső önrendelkezés jogát. Ha nem harcoljuk ki Székelyföld területi autonómiáját. Nem hiszik el azt sem, hogy nemcsak gyermekeink, unokáink, hanem mi magunk is megtapasztalhatjuk az erdélyi szórvány sors szomorú valóságát. Nem szabad ámítanunk magunkat, tudni kell, hogy az erdélyi színmagyar városokat néhány évtized alatt tették román többségűvé. Az olyan régiókban pedig, ahol számottevő magyarság élt, az számszerű kisebbségbe került. Ennek illusztrál ására Barcaság etnikai változását mutatom be. A Háromszékkel szomszédos Brassó lakossága 1910ben még 70 százalékban magyar és szász többségű volt, míg a román számarány mindössze 28,7 százalék. Mára a helyzet drasztikusan megváltozott: az említett két (t öbbségi) népcsoport elenyésző kisebbséggé vált, alig 8 százalék. Ha Brassó város 1910es népességi arányait hasonlítjuk össze a mai Sepsiszentgyörgyével, azt látjuk, hogy a nem románok számaránya 71,3 százalék, tehát közel azonos! Brassó megye 1910ben szi ntén magyar és német többségű, 64,2 százalékkal. Ma már itt sem sokkal jobb a helyzet, mint a városban …” Kádár Gyula (Háromszék) É É v v f f o o r r d d u u l l ó ó ? ? A fazekasműhelytől a halhatatlanságig – Hetvenöt éves lenne Páll Lajos költ ő , festőművész – Az 1938. április 2án Korondon született Páll Lajos csodálatosan gazdag életművet hagyott az utókorra. Festményeiben, grafikáiban, de verseiben is, elsősorban a Sóvidéknek állított emléket. Kolozsváron magánszemélyek gyűjtemény éb ő l nyílt Páll Lajosemlékkiállítás (Erdélyi Napló)
