Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. április - Civitas Europica Centralis
2012-04-10
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u . 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20 410 . 10 létérdek. Akiket a meg nem alkuvó nemzeti szellem vezérel. Akik mernek és tudnak előre látni, tervezn i , gondolkozni. Akik gyermekeik jövőjét féltik az asszimiláció olvasztó t égelyétől, a megsemmisüléstől… Igen, már csak ennyien vagyunk kedves barátaim! Számunk a választások után 110 . 000re csökkent és ez a szám négy évig már nem is változik… hacsak… .de e zen már a csoda nem segít! Tennünk kell valamit! Mert megmérettettünk, és szégyenteljesen könnyűnek találtattunk!…” Szakál Gábor (Felvidék.ma) A A j j á á n n l l ó ó Könyvek Erdél yből – A templom, a temető, aztán mindenképpen az iskola egy pedagógussal, a polgármester, és egy a falu történetéről sokat tudó idős ember. Körülbelül ez az alapséma Szilágyi Aladár riportjainak a Csodaváróktól a csodateremtőkig című kötetében. Húsz írás t gyűjtött egybe olyan erdélyi településekről, amelyekben vagy már nagyon kevés, vagy még jelentős számú magyar él. (Egy előző kötetében a Romániában élő, más nemzetiségiekről írt hasonló kötetet.) A séma szerencsés, nagyjából azonos a hivatásos szociográf usok módszerével. Ezek a nem hosszú írások, a történeti, népességmozgási adatokon túl színes, változatos képet adnak a falun élő szórvány és tömbmagyarságról. Hála az egyházaknak, az iskolák megszállott tanítóinak és némely helyeken a politikai korifeusokn ak - van, ahol az új utat RMDSZ útnak nevezik , egyre gazdagabb k özösségi életről kapunk híreket (Nszv) É É v v f f o o r r d d u u l l ó ó Kőrösi Csom a Sándor keletkutató 170 éve halt meg – Százhetven éve, 1842. április 11én halt meg Kőrösi Csoma Sándor keletkutató, a magyarországi tibetológia megalapozója, a magyar őshaza elszánt keresője. " Dicsősége abban áll, hogy egy álomkép után indult el, de egy valóságos feladatot oldott meg " - mondta róla egy angol életrajzírója . A buddhisták által a "nyugati világ bódhiszattvájaként" (szó szerint Megvilágosodott Lény, aki a jövőben Buddhává válik) tisztelt Kőrösi Csoma munkássága felbecsülhetetlen értékű a kel eti nyelvek és kultúrák megismerése során. Sírja fölé 1845ben a brit Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot, majd az MTA is emléktáblát helyezett el. Alakja szerepel Jókai „ ...És mégis mozog a Föld ” című regényében, szülőfaluja 1902 óta a Csomakörös nevet vi seli. Halálának 125. évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándoremlékérmet alapított, amelyet négyévente ítélnek oda. Szemző Tibor „ Az élet vendége - Csoma legendárium ” címmel dokumentumfilmet készített pár éve a neves kelet- és őshazakutató tibetológus életéről. (Paraméter.sk)
