Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. február - Civitas Europica Centralis
2012-02-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20223 . 23 A romák elleni támadássorozatok ügyében a büntetőper csaknem egy éve, 2011. március 25én kezdődött. A hat halálos áldozatot követelő fegyveres és Molotovkoktélos támadások ügyében Kis s Árpádot, illetve a testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot és a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Csontos Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. éle tévét betöltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják. A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadott romákra: 2008. július 21én Galgagyörkön, augusztus 8án Piricsén, szeptember 5én Nyíradonyban, szeptember 29én Tarnabodon, november 3án Nagycsécsen, december 15én Alsózsolcán, majd 2009. február 23án Tatárszentgyörgyön, április 22én Tiszalökön, augusztus 3án Kis létán támadtak fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egyegy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek. Kende Katalin, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője múlt pénteken az MTInek azt mondta: arra törekszenek, hogy a romagyilkosságok ügyében még az idén megszülessen az ítélet. v v i i s s s s z z a a Határon túli magyarok: különlege s helyen MTI/ÚMSZ | 20120222 23:09:39 Magyarország támogatja, hogy a határon túli magyarok – az európai gyakorlattal összhangban – közösségként, szülőföldjükön megmaradva élvezhessék az önkormányzatiság és az autonómia sajátos helyzetüknek leginkább me gfelelő formáit és az ezekből eredő jogokat. Elfogadta a kormány Magyarország nemzeti biztonsági stratégiáját. A határozat szerdától lépett hatályba. A biztonság nem a határoknál kezdődik A stratégia Magyarországot földrajzi és gazdasági értelemben nyito tt országként határozza meg, amelyet, földrajzi adottságai kiemelten sebezhetővé tesznek, különösen az energiabiztonsággal, az ellátási útvonalakkal és a környezeti biztonsággal összefüggésben. Egyben megállapítja: egy Magyarország, illetve szövetségesei elleni, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző, de továbbra sem lehet figyelmen kívül hagyni bizonyos hagyományos fenyegetéseket. Még az euroatlanti térségben sem sikerült mindenhol lezárni az elmúlt évtizedek konfliktusa it, és – amint a közelmúlt eseményei is példázzák – Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban. A dokumentum leszögezi: a globalizált világban a biztonság nem a határoknál kezdődik, a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközök globális terjedése, valamint egyes régiók erőteljes fegyverkezése is növekvő veszélyt jelentent Magyarország és az euroatlanti rendszer biztonságára nézve. Nincs ellenséges állam Magyarországnak a világban betöltött helyéről és érdekeiről szólva a dokumentum mindenekelőtt kiemeli, hogy az ország egyetlen államot sem tekint ellenségének, vitás kérdéseit az ENSZ alapokmányának elveivel és a nemzetközi jog normáival összhangba n, békés eszközökkel kívánja rendezni. Alapvető biztonsági érdekének tekinti szuverenitásának, területi épségének és alkotmányos rendjének védelmét, az ország stabilitását, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, az emberi jogok és alapvető szabads ágjogok érvényesülését. Magyarország az erős, egységes és sikeres integrációs pályán maradó Európában érdekelt, ahol a „gazdasági nehézségek idején is erős marad a kohézió, és érvényesül az egymás iránti szolidaritás”. A dokumentum szerint Magyarország biz tonsága szempontjából kiemelt jelentőségű keleti és déli szomszédságának stabilitása, a demokratikus értékek térnyerése. Az országnak határozott érdeke, hogy az EU és a NATO továbbra is kiemelten foglalkozzon ezekkel a régiókkal. A magyar szomszédságpoliti ka fontos része, hogy Magyarország valamennyi szomszédja teljes jogú tagságot kapjon, vagy a lehető legszorosabb partneri viszony fűzze ehhez a két szervezethez. Önkormányzatiság, autonómia
