Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. március - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-03-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10314 . 13 hogy evidenciának tartom, miszerint csak a magyar történelemben esett volna meg „Trianon", és Trianonban csak diktátumot látok (e zt nevezi Kovács „magyarosításnak"), holott ugyanez a Trianon a szomszéd nemzeteknek az államiság megteremtését vagy a nemzetrészek egyesítést jelenti. (Az ő megfogalmazásában a nemzet szó elő nem fordul.) Evidenciának azonban én nem ezt a magyarosítást, h anem az identitáshoz való jogot tartom, amelyet a szomszédos nemzetállamok korábban a nyílt, ma pedig a rejtett asszimilációs kényszereikkel folyamatosan veszélyeztetnek. Ezen semmit sem változtat, hogy a magyarság időben változó kategória (amit szintén úg y állít be, mintha ennek ellenkezőjét írtam volna; de az utóbbi hetven évben a magyarság aligha változott sokat abból a szempontból, hogy identitásának veszélyeztetését atrocitásként éli meg ( Kovács szerint ők bizonyára csak neurotikusak) ” Ungváry Kriszti án (ÉS) A magyar zsákutca eredete – „ Helyzetünk Európában kettős. Benne vagyunk az Európai Unióban, teljes jogú tagként, sőt ebben a fél évben nálunk működik az unió elnöksége. J ogilag és formailag tehát az elmúlt ezer év alatt még sohasem volt ennyire rendben… vannak gyorsabban, és lassabban fejlődő országok. És még kevésbé új, ha visszanézünk a történelembe. Bibó István jellemezte ezt a helyzetet a legszemléletesebben. A magyar fejlődés menete zsákutcába szorult, abban araszolunk valamerre, de sosem tudtunk kitörni belőle, hogy eljussunk a jól fejlődő országok fő útvonalára. Nem Bibó vette ezt először észre. A magyar önismeretnek századok óta ez a legsúlyosabb problémája. Idézhet nénk Széchenyi Istvánt , Petőfi Sándort vagy Ady Endrét , használhatnánk a gyepű, a kompország, a patópálság, a magyar ugar fogalmát. Erdei Ferenc úgy fogalmazott, hogy a magyar társadalom kettős: és a kettő csak átfedi egymást, de sosem egyesült homogén szer vezetté. Ugyanezt mondta más és más szavakkal a harmincas években a Mi a magyar? című kötet írógárdája, Babits Mihálytól és Szekfű Gyulától , Hajnal Istvántól Veres Péterig – majd a század második felében Berend Iván , Ránki György , Pach Zsigmond Pál , Szűcs Jenő . Ezt fejezi ki a „szerves” és a „szervetlen fejlődés” terminusa. Ez a magyar élet kulcsproblémája ” Vitányi Iván (Nsz) Az egyiknek szabad, a másiknak nem – „ A magyarországi balliberális média diadalittasan cikkezett a tegnap arról, hogy a harmadik legnagyobb politikai erő, a Jobbik nem tarthatta meg lakossági fórumát Marosvásárhelyen, mivel a helyi római katolikus plébánia visszamondta a Jobbik Baráti Körrel kötött megállapodását a helyszínt illetően. A nemzeti párt délelőtt kihelyezett elnökségi ül ést tartott Szegedi Csanád jobbikos európai parlamenti képviselő vásárhelyi irodájában, az estére meghirdetett fórumot viszont lemondták, látva, hogy milyen külső és belső politikai nyomás nehezedett a katolikus egyházra, és milyen politikai és sajtótámadá sok jelentek meg mind a román többség, mind a magyar kisebbség pártja, az RMDSZ egyes hangadói részéről. Bevetették a Pro Európa Ligát is, amelynek elnöke, Smaranda Enache „emberjogi aktivista” (nem mellékesen Románia egyik diplomatája, volt nagykövet) til takozott a Jobbik marosvásárhelyi jelenléte ellen, ami azért furcsa, sőt nevetséges, mert egy, magát a nevében is européernek feltüntető szervezet intézett kirohanást egy olyan politikai párt ellen, amelynek képviselői ott ülnek az Európai Parlamentben, il letve az uniótag Magyarország szabadon és demokratikusan megválasztott törvényhozásának harmadik erejét képezik …” ( http://www.reggeliujsag.ro/ ) Ne bízzuk el magunkat – olvasói levél – „ Barátom és barátai a mina p adták le honosítási kérelmüket Debrecenben. Előre megbeszélt időpontban, zökkenőmentesen zajlott le az egész. Meglepődtek a fogadó tisztviselő udvariasságán, szolgálatkészségén – mifelénk ez nem jellemző – , sőt, még egy kávé is belefért... És mivel nemso kára az én dossziém is egyben lesz, körülnéztem az interneten, mely Váradhoz közeli, magyarországi településen tudnám leadni. Így jutottam el a
