Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf . 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10128 . 19 Ugyanakkor azt sem szeretnék, ha 15 ezer fölé nőne Somorja lakossága. Ez miért fontos? Ez egy városvezetési stratégiai elképzelés. Somorja történelmi adottságaiból adódóan a város infrastruktúrája többet nem bír el. E lbírhatna, de az az életminőség romlásához vezetne. Emellett a víztisztító állomás kapacitása 25 ezer emberre szabott, amely magába foglalja a bizonyos rádiuszban idecsatlakozó falvakat is. Egykor, majd egy évtizedig építkezési tilalom volt Somorján éppen az elavult víztisztító kapacitása miatt, és ezt a tilalmat csak akkor oldották fel, amikor sikerült az állomást teljes mértékben felújítanunk. A település történelmileg adott lehetőségeit figyelembe véve, úthálózat, településszerkezet, maga a város konstru kciója adja logikusan, hogy a lakosság számát nem lehet a kérdésben említett szám fölé emelni, egyéb településfejlesztési beruházások megvalósítása nélkül. A város mellet működik egy ipari park. Kilátásban vane ennek fejlesztése? El lehet azt érni, hogy a Pozsonyba ingázók esetleg itt találjanak munkát? Erre nem tudunk nagy hatással lenni. Jelenleg is van az ipari parkban olyan szabad terület, amelyen még nem épült meg a gyártócsarnok, tehát a továbbfejlesztésre van lehetőség, azaz újabb munkahelyek is t eremthetők, csökkentve ezzel az ingázók számát. A műszakok bővítése is rejt magában további lehetőségeket. Egy másik lehetőség is kínálkozik munkahelyteremtésre, mégpedig a Duna adta szabadidős tevékenységek kiaknázása, a turizmus fejlesztése. Hasonlóképp en a sportban is nagyok a lehetőségek. Tervben van egy új sportcsarnok építése, és az egykori lovas pályával milyenek a kilátások? Egy szabadidősrekreációs és sportövezet kialakítására és megvalósítására is komoly igény mutatkozik a lakosság köréből, a v árosi sportcsarnok megépítése pedig égetően fontos feladat. A jövőbeni sportcsarnok nemcsak a sportegyesületeket szolgálná, de nagyobb kulturális rendezvények színhelye is lehetne. Az egykori lovas pályának már csupán nyomai léteznek, a területnek több tu cat tulajdonosa van. A távlati tervek között szerepel, hogy újraélesztjük a lovassportot is. Jó lenne a város effajta régi hírnevét is visszaszerezni, hiszen egykoron nemzetközi szinten is jegyzett versenyeket szerveztek Somorján. Nagy hangsúlyt fektet a város az oktatási intézményekre is. A költségvetés felét gyakorlatilag erre fordítják. Mely iskolákban van a legnagyobb szükség egy nagyobb beruházásra? Nem is egy helyen. Elsősorban a Bél Mátyás Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola szorulna nagyobb beruház ásra. Egyfajta felújítás a nyílászárók cseréjével és az épület szigetelésével már megtörtént, de a barakkban lévő tantermeket is fel kellene számolni, ehhez azonban egy új épületszárnyat kellene megépíteni. Somorján emellett 8 óvoda működik, ami komoly köl tségeket jelent. A legnagyobb óvodát, a Duna utcait, sikerült teljes mértékben felújítanunk. A többi intézménybe is évente kb. 35 ezer eurót fektetünk be, de ebből csak minimális felújításokat lehet eszközölni. Somorján át vezet a I/63as főút, ami óriá si megterhelést jelent a városnak is. Milyen módon lehetne ezt a megterhelést csökkenteni? Pozsony sajnos egy rossz helyen fekvő főváros, az ország délnyugati csücskében. Óriási forgalom irányul az ország ezen egy sarkába. Ma már elkezdődött egy olyan fol yamat, hogy a Pozsonyból Somorjára települtek közül a közlekedési dugók miatt, többen eladják az itteni ingatlanjaikat és visszaköltöznek Pozsonyba. De a naponta munkába ingázók százainak gondjai sajnos nem enyhülnek. Különféle ötletek vannak a közúton köz lekedők számának csökkentésére. Egy ilyen példa, hogy a felvízcsatornát kihasználva ún. hajóbuszokat közlekedtetnének Somorja és Pozsony között. Ez az elképzelés több folyam környéki nagyváros közelségében külföldön már megvalósult. Tudni kell azonban, hog y ez az elképzelés különböző járulékos beruházást igényel, emellett pedig ha egy vállalkozó minden támogatottság nélkül vág bele, akkor bizony nagyon drága lenne. A megyéknél pedig, tudjuk, szintén pénzhiány van, és a tömegközlekedést lebonyolítók irányába n már csökkentik a támogatást. Természetesen kardinális megoldást a Pozsonyba megfelelően csatlakoztatott R7es gyorsút jelentené, de sajnos, ha minden a legkedvezőbben is alakul, megépítése és üzembe helyezése csak az évtized második felére várható.
