Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf . 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10128 . 18 Bárdos Gábor: Az MKPnak és a Hídnak közelednie kell egymáshoz a következ ő négy évben – Bárdos Gáborral, Somorja nemrég megválasztott polgármesterével beszélgettünk Para méter.sk • 2011, január 27 - 12:05 Nagy fölénnyel nyerte meg a választásokat abban a városban, amit gyakran úgy aposztrofálnak, mint „Bugár Béla városát”. Volte valamilyen előzetes próbálkozásuk az egyezségkötésre a választások előtt, illetve Ön szerint minek köszönhető az ilyen mértékű támogatottsága? Az országos parlamenti választásokat követően Somorján is volt többféle irányvonal. A Híd párt ekkor szinte kétharmados szavazati többségre tett szert a városban az MKPval szemben, ami a megyei választás okat követően nem várt eredmény volt. Ennek okait nem lenne célszerű külön firtatni, a kampány sem épp a megfelelő volt az MKP részéről. A helyhatósági választásokon a visszafordult aránynak a legfőbb oka, hogy ezen a választáson más a választó fókusza. Ne m csak pártmezek szerint szavaz, hanem ismertség, korábbi közszereplés szerint, és így tovább. A választások előtt beszélgettünk bizonyos megoldásokról a Híd párt helyi klubjának a vezetőivel. Elképzelések voltak mindkét oldalról, amelyek akkor rekedtek me g, amikor a Híd is kirukkolt azzal, hogy mégis saját polgármesterjelöltet indít. Én nyilvánvalóvá tettem, hogy a jelölésemtől nem lépek vissza, hiszen már az MKP helyi jelöltje voltam a parlamenti választásokat megelőzően is. Az MKP helyi szervezete és én sem zárkóztunk el a kompromisszumtól, ám mikor a Híd is saját jelölttel állt elő, okavesztett lett további tárgyalásokat folytatni. Azt hiszem, az elkövetkező négyéves ciklus idején a két párt között be kell következnie valamiféle közeledésnek, mert meggy őződésem, hogy szólóban egyikük sem érhet el legközelebb olyan eredményt, hogy számottevő tényezője legyen akár a megyei, akár az országos politikának. Visszatérve a támogatottságomhoz, tulajdonképpen a somorjai önkormányzati életben 12 éve működöm. Két c ikluson keresztül hivatalvezetőként tevékenykedtem, majd egy cikluson keresztül alpolgármestere voltam a városnak. A 90es években képviselő, a rendszerváltás előtt pedig a művelődési ház igazgatója voltam. 1976 óta lakom Somorján, és azóta elég sok esemén ybe bekapcsolódtam, ami által sokan megismerhettek. Hogyan tekint vissza arra az időszakra, amikor az önkormányzat más posztjait töltötte be? Az idő távlatából úgy beszélgetünk a volt polgármesterekkel, Domsitz Károllyal, Ján Babejjel, hogy ha csak annyi gondja és munkája lenne az önkormányzatnak, mint az 19982003as időszakban, akkor képletesen szólva az asztalra feküdve fél kézzel is lehetne végezni a munkát. Manapság egészen más az önkormányzati munka és a városi feladatok, mint 810 évvel ezelőtt. Az állami közigazgatás egy csomó feladatot ruházott át az önkormányzatokra az állam költségeinek csökkentése céljából, a kompetencia átruházását viszont éppen ezért nem követte arányosan a pénzügyi delimitáció. Idén népszámlálás. Mintegy 10%kal csökkent So morján a magyar nemzetiségűek aránya az elmúlt 10 évben, és most kb. 55%ban magyarlakta város Somorja. Hogyan lehet megfékezni, hogy ez az arány akár megforduljon a következő tíz évben? Az utolsó népszámlálás óta eltelt időszakban a Pozsony környéki szu burbanizációval szinte törvényszerű, hogy ezek az arányok módosultak. A Pozsonyba 2025 éve felköltözött lakosok költöznek el elsősorban, akik már felépítettek egy bizonyos egzisztenciát, és most egy más komfortú életbe vonulnak. Ennek megvannak az árnyold alai is az adott településeken. Az ide települteknek ugyanis kevés az információjuk a település struktúrájáról, történelméről, hagyományairól, az ottani miliőről, életérzésről, a természetes toleranciáról a magyar és a szlovák lakosság között. Van sok tenn ivaló, amely arra irányulna, hogy ezeket az embereket megismertessük a felsorolt dolgokkal. A tolerancia Somorján egész a középkorig nyúlik vissza. Erre példa, hogy az akkori városvezetés elfogadott egy olyan határozatot, hogy történelmi személyiségekről, művészekről nem neveznek el utcákat és tereket Somorján, hogy ne legyen ebből később vallási, vagy másféle feszültség. Úgy gondolom, elődeink bölcsen döntöttek, és megtartották ezt a hagyományt, amit csak a két háború között és a kommunizmus idején rúgott fel az államhatalom. Afelé kell az idetelepülőket vezetni, hogy legyen számukra természetes, hogy sokan magyarul beszélnek a városban, legyen az természetes, ha esetleg az üzletben vagy az utcán magyarul köszönnek nekik. Azelőtt nem volt ebből komolyabb fe szültség, ezt kell tovább folytatni.
