Kisebbségi Sajtófókusz, 2011. január - Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány - Civitas Europica Centralis
2011-01-28
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf . 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 201 10128 . 17 Mit jelent ez lebontva a negyvenhétezres számot? – Az új módszerekkel elvégzett kutatás rámutatott a népmozgalmi adatok pontatlanságára, amit tudományosan inkonzisztenciaként emlegetünk. Kiderült, hogy a tíz év alatt nem kétezerrel, hanem tizenkétezerrel több magyar halt meg, mint amennyi született. Kimutatható – ugyancsak tudományos meghatározással – a mérési probléma, ami nálunk két esetben is megjelent. 2001ben a lakosság egy százaléka semmilyen nemzetisé get nem vallott be, ez több mint ötvenezer fő, lakosságarányosan a magyarok körében ez ötezer embert jelenthet. A másik ilyen mérési probléma a migráció kérdése. A rendszerváltás előtt ez nem jelentett gondot, hiszen igazából az országot illegálisan elhagy ókra vonatkozott csak, a kilencvenes években viszont szabaddá vált a mozgás, sok ezren vállaltak munkát külföldön vagy ott tanultak, s nem lehet tudni, miként viszonyultak a népszámláláshoz. Az ilyen migrációt a kibocsátó ország, tehát Szlovákia nem igazán tudja kimutatni, de tudjuk, a magyarok esetében is fennáll ez a mérési probléma, ami további néhány ezres fogyást eredményezhetett. Így adódik össze, hogy a legnagyobb fogyást az asszimiláció okozta. A statisztika tudománya az asszimilációt egyszeri beva llásnak, aktusnak, tekinti, holott egy folyamatról van szó, amelynek állomásai vannak. Demográfiai értelemben mit jelent az, hogy a szlovákiai magyarok körében erőteljes asszimilációs folyamatot figyelhetünk meg? – A nemzetváltás valóban hosszabb, általába n többgenerációs folyamat, és gyakorlatilag négy alapvető öszszetevőjét különböztetjük meg, amelyek azonban kölcsönösen hatnak egymásra. Az első a kulturális kötődés, ami alapvetően a nyelvismeretet, az anyanyelvhasználatot jelenti, és mindent, ami ezzel j ár. A struktúra a másik, ami a kapcsolatok alakulását jelenti, ami a szlovákiai magyarok esetében gyermekkorban az iskolaválasztással kezdődik, hiszen ha a szülő magyar iskolába adja gyerekét, nemcsak a nyelvi, azaz kulturális kötődést erősíti, hanem a sze mélyes, baráti kapcsolatait is magyar közegben tartja. Szlovák iskola esetében pedig nemcsak a nyelvi kötődés szakad meg vagy gyöngül, hanem a gyermek kapcsolati rendszerével is a szlovák társakhoz, barátokhoz kötődik, s ebből nő ki a harmadik összetevő, a párkapcsolat. A magyar fiatal, akit az iskolán keresztül a baráti és ismeretségi köre a szlovák közeghez köti, nyilvánvalóan ott talál magának könnyebben társat. Ez még nem határozza meg identitását, tehát a legtöbbször nem vezet nemzetváltáshoz, viszont a következő dimenzióban, amit szakmailag egyéni összetevőnek nevezünk, már bekövetkezik: a vegyes házasságokból származó gyermekek 80 százaléka a többségi, azaz szlovák nemzethez tartozónak vallja magát, csak húsz százalék választja a magyart. Ilyen esetbe n a szlovák gyermek már általában az első összetevő szempontjából – a nyelvismeret és – használat – sem kapcsolódik magyar identitáshoz. A párkapcsolatokra, persze nemcsak az iskola van hatással. A társadalmi, felekezeti és kulturális hagyományok és szokáso k is, amelyek szlovákmagyar viszonylatban egészen közeliek, ez is indokolja, hogy száz magyar fiatalból manapság harminc lép vegyes házasságra, ez a mutató például Romániában csak 15 százalékos. Mindezek tudatában Ön szerint milyen eredményt hoz a májusi népszámlálás, mennyien vallják majd magukat magyarnak? – Tudatosítani kell, hogy a népszaporulat országosan is jelentősen csökken: a második világháború után voltak évtizedek, amikor a növekedés félmilliós volt, a legutóbb már csak 130 ezerrel gyarapodott a lakosság száma, most 30 ezer várható. Ezen belül a népmozgalmi adatok szerint a magyarok száma 12 ezerrel csökkent, az új módszerrel végzett számításaim szerint ez a szám 20 – 22 ezerre tehető. Már beszéltünk a mérési problémáról, bizonytalansági tényező most is a migráció. Az asszimiláció kapcsán szó esett már a szlovákmagyar viszonylatról, de van még egy: a romamagyar. DélSzlovákiában is sok roma él, 1991től létezik roma nemzetiség is, tehát kérdéses, mit vallanak be. De azt tudjuk, hogy a nemzetiség vállalásuk változó, vagyis különböző alkalmakkor különböző nemzetiségűnek vallják magukat. Mindez alapján a szlovákiai magyarok várható száma tág értékek között becsülhető, az optimistábbak szerint 490 ezren leszünk, a borúlátóbbak legfeljebb 460 ezres szá mot jósolnak. Én 460480 ezer közötti főre számítok. év szlovák / magyar 1970 3 878 904 (85,49%) 552 006 (12,17%) 1980 4 317 008 (86,49%) 559 490 (11,21%) 1991 4 519 328 (85,69%) 567 296 (10,76%) 20 01 4 614 854 (85,79%) 520 528 (9,68%) v v i i s s s s z z a a
