Reggeli Sajtófigyelő, 2010. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-12-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKU SZ EÖKIK • H1461 Budapest, Pf. 362. • +36 1 2167292, Fax: +36 1 2167696 • www.eokik.hu minor@eokik.hu , sajtofigyelo@eokik.hu 2 0101216 . 15 Hrušovskýék szerin t pl. kettős állampolgár nem tölthet be olyan munkakört, amelyhez feddhetetlenségi bizonylat, titoktartási nyilatkozat letétele kell, mert védett vagy bizalmas adatokkal kerül kapcsolatba munkavégzés közben az érintett. „Idegen ország állampolgárságának me gszerzésével nő a kockázata annak, hogy idegen hatalom javára szivárognak ki adatok. A jelenlegi törvényi szabályozás ugyan nem korlátozza a más állampolgársággal is bíró egyének állami szolgálatát, de mivel feltételezhető, hogy a Szlovák Köztársaság állam polgárainak nagy tömege fog idegen állampolgárságot szerezni például a Magyar Köztársaság jogszabályainak változása alapján, az említett kockázati tényezők meghatványozódnak, és ezért javasoljuk az állami szolgálati viszonyt kizárólagosan a Szlovák Köztárs aság állampolgárságához kötni” – fogalmaz a Kereszténydemokrata Mozgalom beadványa.(Eredetiben: V prípade získania občianstva cudzieho štátu vzniká zvýšené riziko ich úniku v prospech cudzej moci. Súčasná právna úprava síce nezamedzuje výkon štátnej služby osobám aj s cudzím štátnym občianstvom, ale v prípade predpokladaného udeľovania cudzieho štátneho občianstva občanom Slovenskej republiky vo veľkom počte, napríklad na základe legislatívnych zmien v Maďarskej republike, sa vyššie uvedené bezpečnostné riz iká znásobujú, a preto sa navrhuje viazať štátnu službu výlučne na štátne občianstvo Slovenskej republiky. ) Az általános vitában egyetlen felszólaló volt, Bugár Béla, a MostHíd elnöke, aki közölte: pártjának frakciója támogatni fogja a törvényjavaslat má sodik olvasatba utalását, s majd a 2. olvasatban módosító javaslatot nyújt be hozzá, mert nem gondolják, hogy akinek a szlovákon kívül más állampolgársága is van, illojális szlovák állampolgár. Elmondta: egyetértenek azzal, hogy ne lehessen rendőr a kettős állampolgár, de azzal nem, hogy aki már rendőr és kettős állampolgársága van, annak távoznia kelljen a testületből. Ezt is megkísérlik módosító javaslattal orvosolni. Első olvasatra úgy tűnik, mintha nem is az EU tagállama lennénk. Megint az igazi Szlovák iába csöppentünk. És egy kis „numerus clausus” illata is van a műalkotásnak. v v i i s s s s z z a a Rádiózás korlátozásokkal – Barát Tóth Lívia: A vajdasági magyarságot minden számára fontos eseményr ő l az anyanyelvén kell informálni Magyar Szó • Pesevszki Evelyn • 2010. december 16., csütörtök A Vajdasági Rádió öt szerkesztősége a jövőben az informatív műsorok legalább 75 százalékát tartományi hírekből köteles összeállítani. Erről Radovan Balać , a rádió szerkesztőségeinek műsorpolitikáját felügyelő fő- és felelős szerkesztő határozott a napokban. Ternovácz István, a rádió magyar szerkesztőségének belpolitikai szerkesztője szerint a rendelet súlyosan sérti a kisebbségi szerkesztőségek jogát a közösség saját igényeinek megfelelő tájékoztatás ra. Barát Tóth Lívia kiskorúsításnak nevezte az új szabályt. Ternovácz István a fő- és felelős szerkesztő rendelete miatt levéllel fordult dr. Korhecz Tamáshoz, a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez, valamint Pásztor Istvánhoz, Ágoston Andráshoz, Csonka Áronh oz, Rácz Szabó Lászlóhoz és László Bálinthoz, a vajdasági magyar közösség öt politikai pártjának elnökeihez. A levélben többek között a következők olvashatóak: „Radovan Balać december 9én keltezett rendeletével arra kötelezi a szerkesztőségeket, hogy az i nformatív műsoroknak legalább a 75 százalékát vajdasági hírek képezzék. Ha az itteni magyar hallgatókat nem értesítjük az őket ugyancsak érdeklő belgrádi, budapesti, kárpátmedencei és világhírekről, valamint a világ sporteseményeiről, akkor a jövőben nem bennünket fognak hallgatni. „Balaćot eddig nem sikerült arról meggyőznöm, hogy a Vajdasági Rádió magyar szerkesztősége az egyetlen magyar nyelven sugárzó 24 órás műsor készítőjeként Szerbiában nem fogadhatja el ezt a korlátozást. Megítélésem szerint a ren delet súlyosan sérti a kisebbségi, köztük a magyar szerkesztőség jogát a közösség saját igényeinek megfelelő tájékoztatására. Meggyőződésem, hogy ez a döntés legalább annyira káros, mint az a diktátum, amely 1988tól volt érvényben, amikor azt próbálták me gtiltani, hogy a műsorokban Vajdaságról, illetve annak autonómiájáról essen említés”- olvasható Ternovácz levelében. A JOGOK KORLÁTOZÁSA A rendelet a szerb szerkesztőségre is érvényes, de a kisebbségi nyelven sugárzó szerkesztőségeket érinti a leginkább, nyilatkozta lapunknak Dani Zoltán, a magyar nyelvű műsor felelős szerkesztője. A nem vajdasági hírek számára fenntartott 25 százalékkal nem mindig lehet lefedni a köztársasági híreket, valamint a magyarországi, Kárpátmedencei és nemzetközi eseményeket, r észletezte Dani.
