Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-24
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.24 . 22 A politikus úgy gondolja, hogy ez épp az ellenkezőjét jelzi annak, amit Bugár Béla (a Híd elnöke) nemrég nyilatkzott, hogy a parlamenten kívüli párt tagjai lépnek át a Híd pártba. „Épp az ellenkezője tapasztalható” - mondta Berényi. Czuczor Nóra, a Híd szóvivője elmondta, hogy Bastrnák Tiborról van szó. „Az, hogy a feleségem MKPtag, nem okoz problémát a házasságunkban. Bizonyos dolgokban eltér a véleményünk. De véleményem szerint ez inkább gazdagít bennünket” - reagált Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere. A párt szóvivője szerint jelenleg 3000en kérvényezték felvételüket a pártba, és az alapszabályzat szerint minden érdeklődő egy évig támogató, mielőtt végleges tagságá t megítélnék. Azt nem tudják megmondani, hányan léptek át az MKPból, de a pártnak nem is célja áttobrozoni az embereket. vissza Katolikus központ létesült a Selye János Egyetemen Felvidék.ma • 2010.08.24. Róbert Bezá k nagyszombati megyéspüspök új Katolikus Központot létesített Komáromban a Selye János Egyetem diákjainak. A boldog Salkaházi Sára nevét viselő központ fő küldetése, hogy lelki segítséget nyújtson a nem egyházi egyetemek katolikus hallgatóinak. A központ v ezetője Nagy Péter lelkész. Róbert Bezák megyéspüspök szándéka, hogy minél több világi egyetemen, főiskolán legyenek ilyen központok. A komáromi Boldog Salkaházi Sára Katolikus Központ egyházi intézet, amelynek lelkészi gondnoka, Nagy Péter a SITA hírügyn ökségnek elmondta: „Lehetőség ez a fiatal embereknek, hogy hitükben, melyet meglehet, még csak keresnek, fejlődhessenek. A hallgatóknak arra is lehetőséget teremt a központ, hogy a vele azonosan gondolkodó fiatalok csoportjába tartozzon, megélhesse velük k özös örömeit és gondjait.” Az intézetet a komáromi kötődésekkel bíró boldog Salkaházi Sáráról nevezték el, aki a Szociális Testvérek rendjében itt is tevékenykedett. „A ház, amelyben lakott, máig áll, benne a Szent Anna kápolnával, ahová elmélkedni járt” – mondta el Nagy Péter lelkész. A katolikus központnak hosszú távú tervei vannak. Heti rendszerességgel kíván találkozókat tartani, melyen a fiatalok a lelki élet és a társadalom problémáit beszélhetik meg, s megismerhetik azokat az elveket, amelyeken az em berek közötti kapcsolatoknak alapulnia kellene. Lesznek az intézetben előadások, filmvetítések, velük kapcsolatos viták is. A tervek közt szerepel az egyetemi kápolna felépítése is. A központ a Tanárképző Karon kap elhelyezést, Nagy Péter lelkész azonban b ízik benne, hogy később a Közgazdasági Karra is kiterjed majd tevékenységük. „A szlovákiai és magyarországi egyetemi központokkal való konzultációkat követően világosabban látjuk majd a lehetőségeket – mondta. – Ez az egyetemi központ most indul, és az sem elhanyagolható tény, hogy Komárom környéke missziós területnek tekinthető a pasztoráció szempontjából” – szögezte le. A SITA hírügynökséget a központ létrehozásáról a Szlovák Püspöki Konferencia tájékoztatta. vissza Strasbo urgi gondolatok az Átjáróban Felvidék.ma • 2010.08.24. Az Átjáró keddi, augusztus 24ei adásában 11:34kor neves európai parlamenti képviselők mondják el véleményüket a nemzeti kisebbségek jogainak európai érvényesüléséről. A stáb a Magyarországi Ném etek PécsBaranyai Nemzetiségi Köre és más határon túli szervezetek közös strasbourgi útját követte végig.eu Munkám elején döbbenten tapasztaltam, hogy az Európa sorsát irányító elit előtt számos történelmi kérdés sötét folt, s a kisebbségek története sem egyértelmű számukra. Mi 2004 óta türelmesen hangsúlyozzuk a különbséget az őshonos kisebbség és a bevándorlók között. Mindkét kérdést fontosnak tekintem, de tisztán kell látni, hogy a megoldások alapvetően különböznek.” – világosít fel az európai kisebbsé gi gondok lényegéről Gál Kinga, magyar európai parlamenti képviselő. A probléma NyugatEurópában is még élő valóság. A küldöttség és az MTV stábja ezt személyesen is megtapasztalta, amikor egy német faluban, Neumühlban, a francia határtól nem messze száll t meg. A fogadó tulajdonosa odatelepedett hozzájuk és csak úgy dőlt belőle a panasz. Mesélt a második világháború végének értelmetlen pusztításairól, amikor a bosszútól vezérelt francia katonák találomra romboltak le a házakat és
