Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-24
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.24 . 23 bántalmazták a lakosságot. Noha csupán néhány kilométer választja el a határtól, de évtizedek óta nem járt a szomszédban. A köztudatban úgy él, hogy a német francia megbékélés példaértékű, de a valóságban a feszültség még mindig érezhető. A kisebbségi kérdés megoldása viszont nem c sak erkölcsi, illetve jogi szempontból lényeges. Sógor Csaba romániai magyar európai parlamenti képviselő, a többség és a kisebbség békés együttélésének egy gyakorlati szempontjára is felhívja a figyelmet: „Bátran hirdetjük, hogy nem csak azért kell a kis ebbségeknek jogokat adni, mert megilleti őket, hanem gazdasági érdeke is a többségnek, hogy a kisebbséggel békében éljen.” Az Átjáró című műsorban az idézetteken kívül több európai parlamenti képviselő, egyebek között, Bauer Edit, Tabajdi Csaba, Gál Kinga és Bernd Posselt, továbbá Dupka György író és számos más szakértő hívja fel a figyelmet a nemzeti kisebbségeket érintő problémákra. Cél, hogy a strasbourgi gondolatok minél több emberhez eljussanak és a jövőben valósággá váljanak. vissza A filmet készítette: Havasi János Szerkesztő: Hatos Gyula Adás: 2010. augusztus 24., kedd (m2, 11.34) Szeptembertől kétnyelvű osztályozónaplók a magyar iskolákban Új Magyar Képes Újság • 20100824 Horvátországban a kilencvenes évek közepé ig volt magyar tanügyi tanácsos, majd miután nyugállományba vonult, a hely megüresedett; többször is kineveztek embereket erre a feladatra, de csak az illetékesek által ismert okokból egyikük sem kezdte meg tevékenységét. Majd 2005 júliusában Varga Ernát n evezték ki, aki lapunk kérésére az elmúlt öt évre tekintett vissza. - Kezdetben mi volt a feladata? - A munkát 2005. szeptember elsején kezdtem, félmunkaidős státusban. A kezdeti időszakban főleg az új munkakörrel ismerkedtem, különböző továbbképzéseken v ettem részt a Pedagógiai Intézet szervezésében. Felvettem a kapcsolatot az anyaországi szakmai intézetekkel. Majd következett a kisebbségi iskolák feltérképezése. Egyegy iskolalátogatás alkalmával arra is figyeltem, hogy az adott intézmény mennyire tartja tiszteletben a kisebbségekre vonatkozó törvényi előírásokat. Kollégáimmal együtt értékeltük a különböző oktatási programokat, egyesek megírásában én is segítettem. Két éve az Oktatási Minisztériumon belül megalakult a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó osz tály, a tanügyi tanácsosok feladatait is ott határozzák meg. - 2006ban már biztos volt, hogy hamarosan be fogják vezetni a középfokú oktatási intézményekbe a központi érettségit, ami természetesen a kisebbségi iskolákra is vonatkozott. Milyen feladat háru lt ezzel kapcsolatban a tanügyi tanácsosokra? - Mivel a diákoknak anyanyelvből is érettségizniük kell, ezért összeállt magyar szakos tanárokból és egyéb szakemberekből egy munkacsoport, amelynek én is tagja voltam, és amelynek a majdani magyar érettségi té telek kidolgozása, folyamatos készítése a feladata. A kezdeti fázisban az elsős gimnazisták számára készítettünk teszteket, akik idén már "élesben" vizsgáztak. Aztán a vizsgakatalógusok következtek. Majd kiderült, hogy az illetékes minisztérium nem rendelk ezik kerettantervvel a kisebbségi iskolákban oktatott anyanyelvre vonatkozóan. Ezért erre kellett összpontosítani, el is készültek a tantervek az általános és a középfokú oktatás részére. A legtöbb probléma az általános iskolai tervekkel volt, ugyanis újab b és újabb változtatási igényekkel álltak elő az eredeti terv készítői. - Milyen továbbképzéseken vehetnek részt a horvátországi magyar pedagógusok? - 2006 folyamán a pedagógiai intézet, pontosabban az én "felügyeletemmel" megalakult a magyar tanárok, oszt álytanítók és anyanyelvápolók megyei szaktanácsa, amely évente szervez szakmai kirándulást és továbbképzéseket is. Tanügyi főtanácsosként, a pedagógiai intézet munkatársaként én természetesen az összes érintett, magyar nyelven oktató pedagógus számára szer vezek továbbképzéseket. Az intézet által meghatározott "kötelező témák" mellett igyekszem olyanokat is keresni, amelyek aktuális problémákkal foglalkoznak, s főleg módszertanilag közelítik meg a témát. Természetesen a kollégák kéréseit, javaslatait is figy elembe veszem. Örülök annak, hogy a kollégák egy része valóban komolyan veszi a hivatását, és rendszeresen eljár ezekre a továbbképzésekre.