Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-12
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.12 . 28 Magyarmagyar vita az ENSZnek bemutatott kisebbségügyi jelentésekről Krónika • 2010. augusztus 11. Elégedetlenek egymás szereplésével az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) genfi rasszizmusellenes értekezletén részt vevő romániai kormánydelegáció RMDSZes tagjai és a romániai kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentés m ellett egy úgynevezett „árnyékjelentést” benyújtó civil szervezetek képviselői. Mint arról beszámoltunk, az augusztus 2. és 27. között zajló rendezvényen hétfőn és tegnap ismertették a kisebbségek helyzetéről szóló kormányjelentést és az árnyékjelentést. Asztalos Csaba, a román delegáció vezetője, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint az árnyékjelentés szerzői – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) és a Pro Regio Siculorum Egyesület – nem a megfel elő fórumhoz fordult, amikor autonómiáról, azaz alapvetően közösségi jogokról szóló kérdéseket vetett fel egy olyan bizottság előtt, amely kizárólag az egyéni jogok szemszögéből foglalkozik a kisebbségvédelemmel. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottsá g alelnöke szerint ugyanakkor az ENSZ bizottságát igenis foglalkoztatják a közösségi jogok is, a kormánydelegáció magyar képviselői pedig a közigazgatásban dolgozó magyarok alulreprezentáltságát leszámítva nem álltak ki a magyar közösség jogaiért, sőt ahol lehetett, ködösítettek. Asztalos: a kormányjelentésben minden igaz A Krónika kérdésére, hogy valósnak tartjae a kormány romániai kisebbségek helyzetéről szóló hivatalos jelentését, Asztalos Csaba kijelentette: az állam jelentése valós, nem érti, miért lenne benne bármi valótlan. A romániai kormányküldöttség vezetője elmondta: a 160 oldalas jelentés meglehetősen komplex, az 1999től 2008ig tartó időszakot elemzi elsősorban, de 2009re vonatkozó adatokat is tartalmaz. A jelentés részletesen bemutatja a k isebbségi jogok törvényes és intézményes kereteit, foglalkozik a kisebbségek nyelvi jogaival, különös tekintettel a roma kisebbségre, sőt diszkriminatív esettanulmányokat is tartalmaz. Asztalos hozzáfűzte, természetesen a magyar kisebbség nyelvi jogaival i s foglalkozik a jelentés. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint Hantz Péterék árnyékjelentése szakmailag is kifogásolható. „Az árnyékjelentés nem emberjogi, hanem politikai jelentés” – szögezte le a Krónikának Asztalos Csaba. A politikus szerint a házszámot is eltévesztették az árnyékjelentés készítői, amikor kollektív jogokat tárgyaló jelentést nyújtottak be egy olyan bizottsághoz, amelynek hatásköre kizárólag az egyéni jogokra terjed ki. „Ilyen helyen nem jó ez a kérdésfelvetés” – vélte Asztalos. Ugyanakkor elismerte, hogy ami az állami magyar egyetem ügyét illeti, jogos az EMNT, a BKB és a Pro Regio Siculorum Egyesület kérdésfelvetése. Az elöljáró egyébként elmondta, első nap bemutatták a jelentést, míg tegnap a bizottság tagjai kérdése ket tettek fel a dokumentummal kapcsolatban. Megtudtuk: a jelentésben beszámoltak arról is, hogy a közigazgatás terén jelentősen nőtt a magyar közszolgák száma, de ez még mindig nem tükrözi a magyarság számarányát. Hantz: rózsaszín kép és ködösítés Nem v oltunk megelégedve a kormányküldöttség magyar képviselőinek hozzáállásával, sem mi, sem a szintén árnyékjelentést benyújtó Romani Criss roma emberjogi civil szervezet képviselői – nyilatkozta a Krónikának Hantz Péter, a magyar civil szervezetek árnyékjelen tését bemutató BKB alelnöke. Hantz szerint Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, aki szintén tagja volt a román delegációnak, rózsaszínre festette a romániai kisebbségek helyzetét, az erdélyi magyarok jogait érintő komolyabb problé mák esetében – a közigazgatásban alulreprezentált magyarok ügyét leszámítva – pedig ködösített. Hantz Péter ugyanakkor a Krónikának elmondta: bízik abban, hogy az általuk készített árnyékjelentés több pontja is bekerül majd a végleges ENSZországjelentés ajánlásai közé. Hantz egyúttal elutasította Asztalos Csaba érvelését, miszerint az ENSZ emberjogi bizottsága kizárólag egyéni jogokkal foglalkozik, ezért értelmetlen közösségi jogokról beszélni előttük.
