Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-12
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.12 . 29 A BKB alelnöke szerint az egyéni jogok gyakran közö sségi jogokkal esnek egybe, és a bizottság amúgy is tett fel ilyen irányú kérdéseket a kormányküldöttségnek. Hantz hozzáfűzte, az árnyékjelentést készítő civil szervezeteket ő és CunnoldBenkő Erika, a Pro Regio Siculorum Egyesület küldötte képviselte Genf ben. CunnoldBenkő Erika a Székelyföld specifikus gondjairól beszélt: mint vázolta, habár a lakosság 80%a magyar nemzetiségű, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, nem használható a formális állami kommunikációban, és a hivatalos dokumentumok többség e csak román nyelven jelenik meg. A Székelyföld infrastruktúrája, a régió alacsony állami támogatása miatt, elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség pedig átlag fölötti. A Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke a Székelyföld etnikai arányainak megvált oztatására irányuló törekvésekre, például a militarizálásra, az ortodox egyház térhódítására és moldova köztársaságbeli lakosok betelepítésének terveire is felhívta a figyelmet. Hantz Péter az oktatási rendszerben tapasztalható diszkriminatív elemekről b eszélt: a magyar etnikum alulreprezentáltsága már a középiskolában elkezdődik, részben azért, mert a magyar diákoknak a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk, és anyanyelvi szintű vizsgákat kell tenniük ebből a tárgyból. A felsőoktatásról szólva a BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6,6%át teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1,6%a tanulhat magyarul. Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar T udományegyetem román állami támogatása jelenthetne. Végezetül a déltiroli példát fölhozva, ahol Olaszország és Ausztria közti ENSZközvetítéssel valósult meg az autonómia, az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdek ében. vissza Szerző(k): Kiss ElődGergely Erőfelmérő Krónika • 2010. augusztus 11. Íme egy önvallomás az Erdélyi Erő középiskolás munkapéldánynak sem nevezhető internetes honlapjáról: „Soha nem gondoltuk volna, hogy a z Erdélyi Erő alakulat közössége ekkora port ver fel földgolyónk polgártársainál. A rendszergazdák és asszisztensek csak kapkodják a tekintetüket egy virtuális földgömbön”. Aki nem tudná, az alakulat nagy dobbantásra készül: jövő héten kongreszszust szerv ez Csíkszeredában, amelyen pártot alapítanak, nevet és alapszabályt is véglegesítve. Az eddig az ismeretlenség védőburkában politikai, gazdasági és kulturális alakulatként – minden bizonnyal – működő szervezet most úgy látja, Erdélynek szüksége van egy új, radikális pártra, amely „tiszta és tehetséges közszereplőket” ad majd a világnak. Ráadásul nemzetiségtől függetlenül. Ennek fényében a „mocskos múlttal” rendelkezőknek nincs mit keresniük az új pártban: a felvétel legelső feltétele, hogy a jelentkező „sze mélyét ne terhelje” Erdély nemzeteinek elárulása. Igen, így: nemzeteinek, többes számban. Krónika előfizetés Hogy kik is azok, akik most egy virtuális földgömböt bámulnak, egyelőre csak kevesen tudhatják. Az egyetlen, aki névvel vállalja a toborzást, Élte s Zoltán jogász, akit egyesek a Romániai Magyar Kisgazdapárt egyik frontembereként ismerhetnek. Éltes Zoltán szerint a létrehozandó párt ideológiailag az SZNT – EMNT – MPPvonalhoz áll majd közel, ám 2012ben már az RMDSZszel koalícióban kerülne be a parlamen tbe és akár a kormányba is. Hogy az Erdélyi Erő alapítói miért nem találták meg helyüket mondjuk a négy említett szervezet egyikében, vagy miért ábrándultak ki belőlük, az az ő dolguk. Ám az ember nem mehet el szó nélkül egy ilyen kezdeményezés mellett, f őleg akkor, amikor az Európai Parlamentnek alelnököt adó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erőviszonyok valós átírására készül az erdélyi magyar politikai életben. Ha az Erdélyi Erő mulatságos lufiját azért fújták fel, hogy egy újabb erdélyi magyar párt meg alapításának gondolatát tegyék eleve nevetségessé, akkor a próbálkozás elég gyengére sikeredett. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy egyesek ilyen amatőr módon élik ki közszereplési viszketegségüket. És ez már nem politika, hanem showbiznisz, erre pedi g valóban vevők földgolyónk polgártársai, akik jót röhöghetnek az Erdélyi Erő honlapjára kattintva. vissza Szerző(k): Páva Adorján
