Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-12
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.12 . 13 A Eu rópai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF) való csatlakozást 140 képviselő támogatta. Ivan Miklos, az új kormány pénzügyminisztere július derekán azzal a feltétellel írta alá Szlovákia csatlakozását a paktumhoz, hogy világos szabályok szerint kell csődel járást folytatni az olyan államokkal szemben, amelyek felelőtlen költségvetési politikát folytatnak. Pozsony részvételének további feltétele az, hogy az európai intézményeknek igazolniuk kell: az adott ország a pénzpiacokon mindent megtett a rendes adósság finanszírozás érdekében. Szlovákia nem ért egyet azzal, hogy a mechanizmus a jóváhagyott három év után is alkalmazható legyen. A görög hitel kérdése az egyik fő kampánytéma volt a júniusi szlovákiai parlamenti választások előtt. A jelenlegi koalíciót alko tó akkori fő ellenzéki pártok elutasították a hitelnyújtást. Fico kormánya a paktum létrehozását támogatta, de a hitelügyben a választások után felálló új kormányra hagyta a döntést. vissza A cigányok jobban izgatták az ENSZt a székelyek gondjainál Origo • Ballai Vince|2010. 08. 11., 10:57| Az ENSZ egyik jogvédő bizottságánál lobbizott három romániai magyar szervezet a székelyföldi autonómiáért. A probléma az ülés több résztvevője szerint sem keltette fel az ENSZ érdeklődés ét, fontosabbnak érezték a romániai cigányok vagy a ruandai népirtás áldozatainak helyzetét. Az sem egyértelmű ráadásul, hogy az ENSZ bizottságának vane joga foglalkozni a székelyföldi autonómiával. Forrás: Tatu Ajánlat • Romániai magyarok vitatkoztak egymással Székelyföld autonómiájáról • Lemondott a budapesti Román Kul turális Intézet ügynökmúlttal vádolt igazgatóhelyettese • Hert a Müller: Romániában minden másképp gondolkodó ember ellenség • Zuhan a megszorító román kormány népszerűsége • Feljelentették Tőkés Lászlót a Székelyfölddel kapcsolatos kijelentéseiért • Párttá alakulhat Tőkés mozgalma Romániában Ajánlat • A magyar civilek árnyékjelentése Részben a Romániában élő magya r kisebbség problémáival foglalkozott augusztus 910i ülésén az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága (CERD). A bizottság a román állam hivatalos országjelentését tárgyalta, illetve az ülés előtt két úgynevezett árnyékjelentésből is tájékozódott a kisebbségek romániai problémáiról. Az árnyékjelentések egyike a romániai romák helyzetéről szólt, a másikat három romániai magyar civilszervezet, az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetet t Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. Hantz Péter, a BKB szóvivője az [origo]nak azt mondta, a meghallgatáson az országjelentés francia raportőre több kérdést is feltett a magyar kisebbség romániai h elyzetéről, például rákérdezett a nyelvhasználat problémáira, a magyar egyetem finanszírozására illetve az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvésekre is, bár ez volt az utolsó kérdés, és a román kormányküldöttség már nem reagált rá. Hantz bír álta a román kormányküldöttség magyar tagjait, akik szerinte a bizottság által feltett kérdésekre reagálva elsősorban a Románia országimázsának megőrzésében voltak érdekeltek. Hantz elsősorban Markó Attila államtitkárt, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok H ivatalának vezetőjét támadta, aki szerinte ködösített a nyelvi jogokra vonatkozó kérdésben, illetve a bizottság Hantz szerint téves álláspontját tette magáévá az autonómia kérdésében is.
