Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-12
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.12 . 14 Politikailag segíthet Hantz elismerte, hogy árnyékjelentésük be nyújtásának közvetlen hatása nem lesz, de szerinte segítheti a politikai érdekképviselet munkáját. A bizottság részéről feltett kérdésekből arra lehet következtetni, hogy a végső jelentésben szerepel majd valami a magyar kisebbség problémáiról is - mondta. Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke szerint a bizottsági ülésen a tagok árnyékjelentésről nem tettek fel kérdéseket, de felvetették a kisebbségek bírósági nyelvhasználatának, valamint a kisebbségi oktatás problémáit, i lletve a számszerű jelenlétüket a közigazgatásban. Asztalos szerint rákérdeztek az autonómiára is, de jelezték, ez nem a bizottság hatásköre, mivel itt kollektív jogokról van szó, és a bizottság egyéni jogok érvényesülésével foglalkozik. Asztalos szerint a bizottság raportőre a meghallgatást követően előre jelzett néhány ajánlást, amelyet majd megtesznek Románia felé, de azt mondta, a magyar kisebbséggel kapcsolatos ajánlások nem voltak közöttük. Asztalos gyenge szakmai, de jó politikai anyagnak nevette a z árnyékjelentést. Szerinte az irat gyengén dokumentált, kevés a konkrét példa, a bizonyíték az ott felsorolt problémákra. Szerinte az irat kollektív jogok elnyeréséről beszél, miközben a bizottság, amelyhez benyújtották, nem foglalkozik kollektív csak egy éni jogokkal. Ruanda fontosabb Asztalos szerint inkább a roma közösség helyzetével kapcsolatban voltak kritikai megjegyzések a bizottság tagjai részéről. A romák oktatáshoz való hozzáférése, a körükben tapasztalható nagyfokú munkanélküliség, illetve az e llenük irányuló gyűlöletbeszéd kérdésében voltak megjegyzések. Vizsgálták azt is, hogy a gazdasági válság mennyire érinti a nehéz helyzetben lévőket, főleg a szegény romákat. Azt Hentz is elismerte, hogy a bizottság kérdéseienk 80 százaléka vonatkozott a c igányokra, míg 20 százalék a magyar kisebbségre. A civilek által hevesen támadt Markó Attila az MTInek alaptalannak nevezte a vádakat. Szerinte ő jelezte az ülésen, hogy a magyar kisebbség igényli az autonómiát, és beszélt a romániai decentralizációs tör ekvésekről is. Szerinte azonban az ENSZbizottság tagjai már hétfőn közölték: a testület nem foglalkozik az autonómia kérdésével. Markó úgy vélte, az ENSZ dokumentumai túlságosan általánosak ahhoz, hogy a romániai magyarság még megoldásra váró problémáit orvosolhassák. Emlékeztetett, hogy az ENSZ most egyebek között a ruandai népirtást vizsgálja. "Ilyen közegben nehéz azt mondani, hogy Romániában olyan rossz, amikor máshol embereket mészárolnak le az utcán" - mondta Markó Attila. Aggódnak a székelyek jövő jéért Az erdélyi civilek Székelyföld területi autonómiáját, az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését szorgalmazták, illetve a kollektív kisebbségi jogok megadását kérték a székelyföldi magyarok számára. Az árnyékjelentés készítői szeri nt az autonómia hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Az irat készítői elpanaszolják a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának lassúságát, és azt, hogy a román kormányhoz tartozó intézmények vezetői között kevesebb mint 20 százalék magyar nemzetiségű. Szerintük Székelyföldnek kü lönleges státust kell kapnia, önálló közigazgatási egységgé, egységes gazdasági fejlesztési régióvá kell válnia. vissza Szabadabb nyelvhasználatot javasolnak Szlovákiának MNO • 2010. augusztus 11. 14:15 A szlovákiai 20 száz alékos kisebbségi hivatali nyelvhasználati küszöb csökkentését és bizonyos esetekben ennek teljes eltörlését javasolja az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottsága Pozsonynak.
