Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.02 . 31 A Medgyessy- és a Bajnaikabinet létrejöttekor 16 – 16 főből állt: Medgyessy Péter kormányában 15 miniszter, Bajnai Gordonéban pedig 13 miniszter és 2 tárca nélküli miniszter dolgozott. Mosta náig Horn Gyula kabinetje, valamint a második Gyurcsánykormány volt a legkisebb létszámú, 14, illetve 13 fős. Horné 12 miniszterből és 1 tárca nélküli miniszterből, Gyurcsányé pedig 12 tárcavezetőből állt. Orbán Viktor most megalakuló második kormánya a l egkisebb létszámú a rendszerváltozás óta, 10 főből áll: a kormányfő mellett 8 miniszter és egy tárca nélküli miniszter a tagja. A rendszerváltozás utáni első kormány 1990. május 23án alakult meg Antall József vezetésével. Az akkor felállított 13 miniszté rium közül 2010ig 3 tárca működött folyamatosan, változatlan felállásban: a Honvédelmi, a Külügy- és a Pénzügyminisztérium. A mindenkori miniszterelnök mellett eddig csak egy ciklusban, a Hornkormány idején volt „miniszterelnökhelyettes”, mivel azonban ez a funkció az alkotmányban nem szerepelt, ezért akkor koalíciós miniszterelnökhelyettes címet kapott a belügyminiszter. Az alkotmánymódosítást követően 2010ben jött létre a miniszterelnökhelyettesi tisztség. A kancelláriaminiszteri posztot 1998 július ában, az első Orbánkormány megalakulásakor hozták létre, addig a Miniszterelnöki Hivatalt államtitkári rangban vezették. A 2010es kormányváltástól a Hivatal megszűnt, a kormányzati tevékenység összehangolásáért, valamint a miniszterelnöki döntésekkel kap csolatos igazgatási feladatokért a közigazgatási és igazságügyi miniszter felelős. Újítások és összevonások minisztériumokon belül Belügyminisztérium 2006ig működött, a második Gyurcsánykormány megalakulásakor szűnt meg, feladatait az Igazságügyi és Re ndészeti Minisztérium, illetve az akkor felállított Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között osztották szét. 2010től – a rendészeti, illetve a települési feladatok ellátására, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására – i smét megalakult a Belügyminisztérium. Az egészségügy, a humán, az ifjúság, a szociál- és társadalompolitika 1990től a népjóléti tárcához tartozott. A minisztériumot 1998ban megszüntették, helyette az Egészségügyi, valamint a Szociális és Családügyi Min isztériumot állították fel. 2002ben az említett területeket ismét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter hatáskörébe vonták össze, majd 2004ben újra létrehozták az Egészségügyi Minisztériumot. 2004 – 2006 között Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium működött, amelynek 2006tól a Szociális és Egészségügyi Minisztérium lett részben az utódja. A 2010es kormányalakuláskor a szociális ügyek a Nemzeti Erőforrás, a foglalkoztatási ügyek a Nemzetgazdasági, a társadalompolitik ai kérdések a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba integrálódtak. A Földművelésügyi Minisztérium tevékenysége 1998ban vidék- és területfejlesztéssel egészült ki. 2006ban a területfejlesztés átkerült a megalakuló Önkormányzati és Területfejlesztés i Minisztériumhoz, majd e terület 2008 óta a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcához tartozott. A 2010es új kormány megalakuláskor a tárca Vidékfejlesztési Minisztérium néven kezdi meg működését, és ide integrálódott a környezetvédelem, valamint a vízüg y is. Az Igazságügyi Minisztérium a 2006. évi átszervezés során átvette az akkor megszűnő Belügyminisztériumtól a rendészeti feladatokat, s így jött létre az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. 2010től az új Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumh oz tartoznak az állampolgársági és az önkormányzati feladatok, míg a rendészeti ügyek visszakerülnek a Belügyminisztériumba. 1990ben alakult meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, 1998ban az IKM utódaként jött létre a Gazdasági, majd 2002ben a Gazd asági és Közlekedési Minisztérium, amelynek feladatai 2008ban a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz kerültek. 2010ben a fejlesztési ügyeket a Nemzeti Fejlesztési, a gazdasági ügyeket a Nemzet gazdasági Minisztérium vette át. Az 1990ben létrejött Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1998 után Környezetvédelmi Minisztériumként működött. 2002től működött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. 2010ben a környezetvédelem és a vízügy a Vidékfejlesztési, a települési feladatok a Belügyminisztériumba integrálódtak. 1990 – 98 között állt fenn a Munkaügyi Minisztérium, melynek tevékenységét 1998ban a Gazdasági, illetve a Szociális és Családügyi Minisztérium vette át. 2002től a Fogl alkoztatáspolitikai és Munkaügyi, 2006tól a Szociális és Munkaügyi Minisztérium volt a terület felelőse. 2010ben a szociális ügyek a Nemzeti Erőforrás, a foglalkoztatási ügyek a Nemzetgazdasági, az esélyegyenlőségi feladatok a Közigazgatási és Igazságügy i Minisztériumba integrálódtak.
