Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-02
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.02 . 32 Az 1990ben felállított Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1998ban Oktatási, illetve Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára vált szét. 2006ban a két minisztériumot megint összevonták, így jött létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium. 2010től ez utóbbi feladatait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium látja el. A Pénzügyminisztérium 2010ig működött. A második Orbánkormány megalakulásakor feladatait elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át, az állami vag yonnal kapcsolatos terület a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé lesz. Az informatikai feladatok 2010től a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak, a fejlesztési ügyek a Nemzeti Fejlesztési, a gazdasági ügyek a Nemzetgazdasági, a települési ügyek a B elügyminisztériumhoz kerültek. 2006 júniusában alakult meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, részben a megszűnt Belügyminisztérium önkormányzati, illetve sportpolitikai feladatainak átvételével, részben a Földművelésügyi és Vidékfejleszt ési Minisztériumtól átvett területfejlesztési feladatok ellátására. 2008tól a területfejlesztés a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcához tartozott. 2010től az önkormányzati területért a Közigazgatási és Igazságügyi, az idegenforgalomért a Nemzetgazdas ági, míg a sportpolitikáért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felelős. 1990ben három tárca nélküli minisztert neveztek ki, 2002ig – a poszt megszűnéséig – összesen 18 politikus töltött be ilyen tisztséget. 2003tól ismét helyet kaptak a kabinetben tárca n élküli miniszterek, 2003 – 2006 között öten, majd 2007től hatan dolgoztak ilyen beosztásban. Bizonyos feladatok, mint az első időszakban a privatizációs ügyek, vagy egészen 2010ig a polgári titkosszolgálatok felügyelete tárca nélküli miniszteri hatáskörbe tartoztak. Orbán Viktor második kormányában egy tárca nélküli miniszteri poszt van. A miniszterek mellett 1990 – 2006 között egyegy politikai és közigazgatási államtitkár, valamint a minisztérium nagyságától függően 3 – 5 helyettes államtitkár dolgozott. 2006 júniusától, a második Gyurcsánykormány megalakulásától minisztériumonként egy államtitkár és 3 – 5 szakállamtitkár működött. A második Orbánkormányban a miniszterek mellett államtitkár, valamint újra közigazgatási államtitkár és több helyettes államtitkár dolgozik. vissza FT az eurózóna felbomlásáról: "távoli, de nem annyira, mint korábban gondoltuk" Transindex 20100602 A helyzet rendeződésétől az euróövezet felbomlásáig terjednek a valutaunió lehetséges jövőjére vonatkozó, londoni elemzők által felvázolt friss forgatókönyvek. A Financial Times által közölt négy forgatókönyv közül az első azzal számol, hogy a válság rákényszeríti a tagállamok kormányait a közfinanszírozá s rendbetételére, a gazdasági dinamizmus és hatékonyság javítására. Mindezek után az euróövezet a világgazdasági növekedés egyik motorjává válna, az euró pedig a dollár komoly kihívójává erős és stabil tartalékvalutaként. Ez a lehetőség csupán a "nem lehet etlen" besorolást kapta. A második forgatókönyv szerint az euróövezet valahogy "átevickél" a válságon, és a helyzet stabilizálódik, de a felszínre került alapvető szerkezeti problémákat továbbra sem sikerül orvosolni. A pénzügyi unió alapvető hibái, amely ek a válság során láthatóvá váltak, továbbra is fennmaradnának, jövőbeni újabb bajok előhírnökeként. A Financial Times ezt a forgatókönyvet "egyértelműen lehetségesnek" nevezi. A harmadik forgatókönyv - amelynek valószínűsége "meglehetős" - olyan megsebze tt valutaunióval számol, amelynek hosszú távú jövője kérdésessé válik. E változat szerint a déli tagállamokkal szemben támasztott követelmények túl nagynak bizonyulnak, Görögország a vártnál is hosszabb kezelésre szorul, és végül adósságátütemezésre is ké nyszerülhet, csakúgy, mint Portugália, vagy akár Spanyolország. A FT szerint a valutauniós felbomlásának valószínűsége "távoli, ám nem annyira, mint korábban gondoltuk". A felbomlás lehetséges előzményei közé tartozna a görög gazdaság összeomlása, recessz ió és magasba szökő munkanélküliség a többi tagállamban, és mindezek nyomán mind erősebb lakossági ellenállás az euróval szemben. Az euróövezet felbomlásával az egész európai gazdasági integráció is hátramenetbe kapcsolna. A rendezett körülmények közötti kivonulás az euróövezetből nehéz lenne, ha nem éppen lehetetlen. Ha Németország lép ki, az új német márka árfolyama az egekbe szökhet, ám ez a német exportvállalatok létét sodorná
