Reggeli Sajtófigyelő, 2010. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-06-04
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 06.04 . 17 Visszafogott, távolságtartó modora többek szemében „álca”, másokat viszont riaszt a fennhéjázónak, gőgösnek tűnő stílus. Látványosan kerüli a „bratyizást”. Gyakran elhamarkodottan ítél meg embereket, e rossz tulajdonságát szintén ügyvéd felesége azonban nagyfokú empátiával kezeli. Martonyiról keve sen gondolják, hogy van humora. Poénjai ezért általában frenetikus hatást váltanak ki. Kifinomult eleganciával öltözködik. Hasonló stílus jellemzi a Veresegyházközeli Szadán lévő birtokát, annak berendezését. Az egykori vállalati gyermeküdülőből nagypolg ári környezetet és középnemesi miliőt idéző kúriát alakíttatott ki. Pincéjében komoly borgyűjteménye van, elsősorban a jófajta vörösöket szereti. A kedvelt italból mértékkel fogyaszt, társaságban szívesen dalra fakad. Hatvanhat éves korát meghazudtoló fizi kai kondícióját a többi között tenisszel és lovaglással tartja karban. Jobboldalon is azt mondják: a tökéletes úriember képbe belezavar, hogy a külügyminiszteri szobáját Monarchiabeli elődjét, a gróf Andrássy Gyulát ábrázoló festménnyel díszítő Martonyi kevéssel a rendszerváltás előtt belépett az MSZMPbe. Az érintett sosem tartotta magát ellenállónak, de kikéri magának, ha a Kádárrendszer kiszolgálójának nevezik. Pert nyert azok ellen, akik szerint az „átkosban” a brüsszeli kereskedelmi kirendeltség gaz dasági diplomatájaként beszervezett ügynök lett volna. Persze konzervatív körökben is tudják, a nyugati kiküldetés feltétele volt, hogy a szolgálatok akár írásos jelentéseket is kérhettek. Egyesek mégis úgy gondolják, a már akkor ambiciózus jogász pályafu tása ettől fura gellert kapott. Amit a polgári oldalon otthont találó, ám baloldali kortársaival is szót értő Martonyi valószínűleg sajnál, de nem tud meg nem történtté tenni. Kapcsolódó cikkek : Itt az új keresztény kurzus? | KDNPs számmisztika | Varga Mihály, a révkalauz | Biztosítjae az alkotmány az állampolgári jogok érvényesülését? | Váltási hullám a Bem rakparton - Stumpf Washingtonba tart? vissza Elmúlik, akár a boszorkányüldözés – Erdélyi egyetemisták mondják a trianoni békeszerződésről A magyarságra mért súlyos csapásnak tartják kolozsvári magyar egyetemi hallgatók a trianoni békeszerződést, de a múltba nézés helyett inkább egy élhető jövő foglalkoztatja őket. A legtöbb fiatalban nincs nosztalgia, ám szinte mindenkiben él az elszakítottság érzése. Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár| Népszabadság| 2010. június 4. | – Trianon után mindenki félt, hogy a Magyarországon kívüli területekről eltűnnek a magyarok – mondja a Mezőségből származó Csaba. – De ez a félelem adott erőt a határon túli magyaroknak a fönnmaradáshoz. Ha nincs Trianon, a történelmi NagyMagyarországhoz tartozó területeken, így Erdélyben is, sokkal nagyobb volna az asszimiláció. Még az is lehet, hogy a magyar nyelv lenne hi vatalos Erdélyben, de azt sokkal kevesebben beszélnék, mint manapság. A székelyföldi Szilárdban vegyes kép él Trianonról. – Nem szeretem a nagymagyarországos matricákat, a csak pirosfehérzöld színekben látó embereket, s végképp nem tudok azokkal egyetér teni, akik a Trianon előtti „dicső” állapotot sírják vissza. Az első világháború előtti Magyarország közel sem volt „a magyar nemzet országa”. De én is igazságtalannak tartom az ország feldarabolásának e módját: a különböző etnikumok akkor is nagy tömböket alkottak, ezek határmezsgyéire kellett volna jobban odafigyelniük.
