Reggeli Sajtófigyelő, 2010. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-05-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 05.03 . 31 D. ČAPLOVIČ: Nem kell szégyenkeznünk az emberi és kisebbségi jogok állapota miatt Felvidékma 2010.05.03. „Ha olyan rossz lenne a helyzet, amilyennek azt emberjogi aktivisták lefestik, Szlovákiának nem lehetne képviselete például az ENSZ Emberjogi Bizottságában“ – jelentette ki a szlovák kormány európai ügyi, emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnöke a Szlovák Köztársaság Hírügynökségének (TASR). Čaplovič négyéves tevékenysége legnagyobb sikerének a Dunastratégiát tartja. „Végre olyan nemzeti stratégiát és politikát sikerült érvényesítenünk, a mely más államoknak is hasznos“ – fogalmazott. Čaplovič úgy gondolja, a kitűzött célok zömét teljesítette, leszámítva a Nemzeti Kisebbségek Hivatalának létrehozását. Ezt a világgazdasági válság rovására írja. „Olyan megoldást kerestünk, hogy egy átfogó hiv atal jöjjön létre, mivel azonban a kormány olyan határozatot hozott, hogy új hivatalokat nem hoz létre, sőt meglévőket is felszámol, le kellett mondanunk erről a szándékunkról.“ Azt azonban nem zárta ki, hogy a jövőben egyszer mégis megalakulhat a Nemzeti Kisebbségek Hivatala. A kormányalelnök – ettől eltekintve – elégedett magával. „A kisebbségpolitika helyességéről sikerült meggyőznöm a külföldet – mondta , és bár kapunk még bírálatokat, sokkal kevesebbet, mint a múltban, Elértük, hogy legyen egy képvis előnk az ENSZ Emberjogi Bizottságában. A kormány kisebbségügyi tanácsában pedig érvényre juttattuk, hogy minden egyes nemzeti kisebbség egyenrangú, tehát a legkisebb létszámú is ugyanannyit ér, mint a legnépesebb kisebbség.“ A kormányalelnök azt is kiemelt e, a kisebbségi nyelvek és az államnyelv viszonyának kérdésében teljes összhang volt közte és az EU korábbi nyelvi biztosa, a román Leonard Orban között. Čaplovič azt is sikerként könyveli el, hogy az EUban egyedül Szlovákiában létezik horizontális progr am a periférián élő roma közösségek számára. Az EUs támogatásokat igyekeznek nagy projektek megvalósítására fordítani, mondta, és arra is büszke, hogy egy éve Szlovákia elnököl a „Roma Évtized“ közös programban, melynek során több tanácskozást szerveztek, például az extrémizmus elleni harcról. A művelődés terén is vannak jó elképzelések szerinte, csak azt nem érti, miért van akkora tiltakozás a bentlakásos roma iskolák miatt. Szerinte előbb ki kellene próbálni, hogy a fiatalok esélyt kapjanak. Ha ugyanis a telepeken, a gettókban kell élniük, soha nem lesz módjuk megfelelő műveltséget szerezni, állítja. A tudásalapú társadalom megteremtésében egyelőre egy koordinációs bizottságig jutottak, illetve létrehoztak egy megfigyelő testületet, amely négy uniós oper atív programból nyújt támogatást e célra. Örül, hogy az oktatási tárca törvény fogadott el a szakképzésről és a pedagógusi életpályáról, mert ez is minőségi javulást hozhat az oktatásban. A közös európai politika kialakítása terén a Lisszaboni Szerződésbe n és az Európa 2020 stratégia kialakításában való szlovák részvételt tartja sikeresnek. Felvidék Ma vissza Nem mondható túlzottan sikeresnek Mikolaj oktatásügyi reformja Felvidékma 2010.05.03. Ján Mikolaj oktatás ügyi miniszter a választási ciklus elején jelentős reformokat ígért. Négy év alatt gyökeresen szerette volna megváltoztatni az alap- és a középiskolák tananyagát, több pénzt juttatni az úgynevezett jó főiskoláknak, egyetemeknek, és pénzt elvonni a kevésbé sikeres oktatási intézményektől. A tervek nem igazán sikerültek, derül ki a Pravda összeállításából. A reform legfőbb része az az elképzelés volt, hogy a pedagógusoknak és az iskoláknak nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogy mit és hogyan tanítsanak. Ezzel szemben Ctibor Košťál elemző úgy véli, hogy a minisztérium továbbra is felülről határozza meg, hogy mit és hogyan tanítsanak az iskolák, tehát ezt korántsem lehet reformnak nevezni. „A reformot nem készítették elő, és ami a tartalmát illeti, nem lehet iga zán elszántnak nevezni” – véli Košťál. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Önkormányzati Iskolák Szövetségének elnöke, Alena Petáková is, aki szerint megszületett ugyan a törvény, de az alkalmazása már egyáltalán nem volt előkészítve. „Csupán több papírm unkánk lett” – összegezte Petáková, aki szerint az alkotó munkához megfelelő taneszközök, elsősorban tankönyvek kellenének. Itt viszont az a helyzet, hogy sokszor hiányoznak, ha pedig meg is van a tankönyv, akkor legtöbbször annyira rossz tartalmilag, hogy a pedagógus inkább más könyvhöz nyúl.
