Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.27 . 29 (1) akkor robbant ki, amikor nem kellett volna, vagyis nem s okkal az 1989es általános lelkesedés után, amikor úgy tűnt, hogy a románok a magyarok testvériségben élnek; (2) más romániai társadalmi feszültséghez hasonlóan akkor csitult el, amikor ez nem volt indokolt, vagyis amikor a romániai gazdasági helyzet dra sztikusan romlani kezdett. Hogyan magyarázhatjuk meg ezeket a sajátos jellemvonásokat? Az elmúlt tíz év során, a válaszokat keresve megvizsgáltam több olyan elméletet is, amely a különböző csoportok közötti konfliktusokat elemzi, értelmezi. Be kell ismerne m, nagyon nehéz néhány ezer szóba tömöríteni azt a rengeteg tanulmányt, tudományos munkát, amely a kérdéshez kapcsolódik. Nagyon sok érdekes teóriát leszek kénytelen mellőzni, illetve leegyszerűsíteni, és a magyarázatokkal, szemléltetésekkel is takarékosan kell bánnom. Ennek ellenére, igyekszem majd a lehető legvilágosabban felvázolni a jelenséget ebben, az általam választott kettős megközelítésben: demográfia és társadalompszichológia. I. A fiatalok számarányából kiinduló elmélet szerint, egy társadalomb an a fiatalnak számító lakosság arányának növekedésével párhuzamosan növekszik annak az esélye is, hogy erőszakos cselekményekbe torkolló konfliktusok robbanjanak ki. Amikor 1990ben Irak megtámadta Kuvaitot, a támadók esetében 110 15 és 29 év közötti férf i jutott 100 30 év fölötti férfi lakosra. Egy békés országban, mint például Svédország a 35/100as arány messzire alatta van a kritikusnak mondott 60/100as arányszámnak. Ez az elmélet sikeresen jelezte előre pl. azt a tényt, hogy Írországban a lakosság el öregedésével párhuzamosan elcsitulnak majd a feszültségek. Ceauşescu 1966. október 1én adta ki a hírhedt 770. rendeletet, amely a törvény erejével tiltotta meg a terhességmegszakítást. A rendelet egy év leforgása alatt megduplázta a születések számát. Az 1990es események tanulmányozása közben lényegében ez a rendelet hívta fel a figyelmem a fent vázolt elméleti megközelítésre. Vajon a diktátor ezen döntése járult hozzá ahhoz a demográfiai robbanáshoz, amely két évtizeddel később erőszakos társadalmi me gmozdulásokhoz vezetett? Az a tény, hogy a rendelet után született fiatalok a Ceauşescudiktatúra utolsó éveiben léptek a családalapítás útjára, akár arra is ösztönözhet, hogy elfogadjuk ezt az elméletet. Ezen teóriát igazolná egy másik megállapítás is, miszerint a diktatúra bukása megnyitotta a kapukat az elégedetlen fiatalok előtt, hogy egy jobb megélhetés reményében elhagyják az országot és hogy az ő eltávozásuk, a versenyhelyzet okozta nyomás enyhülése csökkenthette az újabb társadalmi konfliktusok ki törésének lehetőségét. A Nemzetközi Migrációs Szervezet 2005ben kimutatta, hogy a romániai kivándorlók a felnőtt lakosság 10 százalékát tették ki, és azt is, hogy a kivándorlók többsége 1544 év közötti férfi volt. Tehát a 770. rendelet által kivál tott népességnövekedés, illetve a decemberi változások utáni elvándorlás elméletileg megmagyarázhatná, hogy miért került sor Romániában különböző társadalmi konfliktusokra, és hogy ezek miért csitultak el jelentős mértékben annak ellenére is, hogy a gazdas ági válság tovább mélyült. Vajon ez lenne a tények állása? A matematikai számítások azonban nem magyaráznak meg minden jelenséget. Bárhogy is vizsgáljuk a fiatal lakosság arányát, Románia esetében a kritikusnak nevezhető küszöb alatti értékeket találunk, tehát a fiatalok aránya nem haladta meg a 45/100as arányszámot. Ahogy azt mások is megállapították, a romániai lakosság elöregedését a rendelettel sem sikerült meggátolni. A fent említett elmélet hívei azt állítják, hogy amikor egy viszonylag elöregede tt társadalomban alakul ki erőszakos cselekményekkel járó konfliktus, akkor ez a jelenség azzal is magyarázható, hogy a fiatal lakosság aránya egy nagyobb jelentőségű alcsoport esetében növekszik meg jelentősen. A mi esetünkben ez csak a roma lakosság eset ében volt érvényes. Mindezek mellet abszurd ötletnek tartom, hogy a marosvásárhelyi erőszakos eseményeket a társadalom perifériájára szorult roma lakosság számlájára írjuk, még akkor is, ha az események utáni bírósági ítéletek zöme a roma lakosság ellen ir ányult, és a marosvásárhelyi lakosság körében még ma is számtalan történet kering a romák akkori szerepéről, jelenlétéről. Eltűnt idők: történelmi sorozatunk ko rábbi anyagai >> Novák Csaba Zoltán: Marosvásárhely fekete márciusa: a szabadság elviselhetetlen könnyűsége >> >> Gidó Csaba: Nemzetek egymás mellett és ellen az 184849es forradalom idején >> >> Tóth Levente: Hogyan látta a Horeaféle parasztfelkelést a magyar nemesség? >> >> Novák Csaba Zoltán: Bikinikoncert Temesváron: rendszerváltás rockzenével >> >> Tóth Eszter Zsófia: Dalos ügynökügye, avagy hogyan „énekelt” mindenki Koppánya >>
