Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.27 . 30 Inkább egy olyan komplexebb megközelítés mellett tenném le a voksom, amely szerint a társadalmi feszültségek a gazdasági és demográ fiai változások egymásra hatása folytán keletkeznek, és jelentős szerepet játszanak az ún. társadalmi feszültségeket levezető „szelepek” is. II. Egy másik megközelítés szerint a román és a magyar etnikumok közötti viszony dinamikáját három tényező határo zta meg: (1) a nemzeti kommunista ideológia előkészítő szerepet játszott, (2) a kommunista diktatúra bukása és a helyi elitek felelőtlen viselkedése kirobbantotta, (3) az ország nyugatbarát irányultsága pedig hatástalanító funkciót töltött be. 1. A nemze ti kommunista ideológia. A romániai eseményeket vizsgálva nyilvánvalónak tűnik, hogy a postCeauşescu korszakban bekövetkezett társadalmi feszültségek nem voltak véletlenszerűek, a nemzeti kommunista ideológia által hamis céltáblaként felhasznált csoportok at érintették. A hatalom a gazdaságitársadalmi nehézségeket, elégedetlenséget ezen csoportok ellenében próbálta levezetni. A hatalmasra duzzasztott kommunista propaganda gépezet harcba vetette úgy a belső ellenség (értelmiségiek), mint a külső ellenség (m agyarok) rémképét. Az értelmiségiek ellen felhozott vádak között szerepelt az, hogy tevékenységükkel aláaknázzák a munkásosztály által épített sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Ebbe a képbe illeszthető be a transzcendentális meditációt gyakorl ók elleni tragikomikus per, amely nagyon sok tudós életét lehetetlenítette el, és gyakorlatilag a pszichológia teljes felszámolásához vezetett. A magyarok elleni vád az volt, hogy Erdélyt akarják. A nyolcvanas években tombolt a románmagyar diplomáciai h áború, még diplomaták kiutasítására is sor került. Ugyancsak ebben az időszakban több ún. „történelmi” alkotás született, amely jelentősen borzolta a kedélyeket mindkét oldalon. 2. A kommunista diktatúra bukása és a helyi elitek felelőtlensége. Több évti zedes fásultság, beletörődés után Ceauşescu bukásától a románság ismét erősnek érezte magát. Pszichológiai szempontból a hatalom annál van, aki ezt tettekkel nyomatékosítja, aki lépéselőnybe kerül. Ilyenkor a racionalitás és a tettek közötti távolság jelen tősen leredukálódik. A Ceauşescudiktatúra bukása azt a percepciót erősítette, miszerint akár eddig valószínűtlennek tűnő dolgok is megtörténhetnek, sőt meg fognak történni. Ha az eddig megingathatatlannak tűnő Ceauşescurendszer megdőlt, miért ne próbálko zhatnának a magyarok is Erdéllyel? Valószínű, hogy a diktatúrában táplált és folyamatosan jelen levő félelmek a diktatúra bukása után intenzívebbek lettek. Azt sem szabad szem elöl tévesztenünk, hogy ilyen történelmi kontextusban az emberek fogékonyabbak a különböző meggyőző és bujtogató kísérletekre, a felgyülemlett stressz jelentősen csökkenti az önkontroll lehetőségét, és egy leegyszerűsített látásmódot eredményez. Az ilyen helyzetekben kialakult konfliktusok kezelése nagymértékben függ az elitek viselk edésétől. Sajnos, ez a történet leggyengébb láncszeme: ahelyett, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, tárgyaláskész álláspontot alakítottak volna ki, a helyi elitek, ahogy azt több tudományos munka is kimutatta, egy részrehajló, néha kimondottan kártékony tár sadalmi kommunikáció mellett tették le a voksukat, jelentősen felkorbácsolva ezzel a kedélyeket. 3. A Nyugatbarát orientáció. A nemzeti kommunista ideológia még arra bátorította a románokat, hogy a dicső történelmi múltba tekintsenek vissza, ahol a magy arok, mint ellenség jelentek meg. Az átmenet során az euroatlanti csatlakozás került előtérbe, egy virágzó és nyugodt társadalom kialakításának jövőképe, ahol a magyarok szövetségesek. Valóban, a romániai közvélemény elég gyorsán átváltott az izolacionis ta, autarhista nézetekről az euroatlanti integrációra. Ez pozitívan befolyásolta az interetnikus kapcsolatokat is. A társadalmi identitás kialakításában természetes folyamat, hogy amikor a saját csoportod presztízse veszteséget szenved, más irányból, más t artalmi elemekkel próbálod kárpótolni, visszaállítani a megcsorbult büszkeséget. A megoldás több irányból is érkezhet. Egyaránt működhet a nemzeti identitás alá rendelt ún. regionális identitás (ezzel magyarázható, hogy több nemzettársunk esetében is fel erősödött a regionális identitás) vagy a nemzeti
