Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.01 . 8 Vajon mik az ő személ yes érdekei? Nem szívesen elemezném ezt, mivel ezek meglehetősen intim dolgok. Bugár viszont az MKPelnöki funkcióban vezérként érezte magát. Ez nem jó dolog. Én nyolc éven keresztül szintén pártelnök voltam, de abban a pártban állandó volt a párbeszéd. Az MKPban hiányzott a párbeszéd, és a döntési jogkörökkel rendelkező szervek sokszor azt sem tudták, hogy mi is történik. Csáky Pál az Ön szemében azt az embert testesíti meg, aki képes arra, hogy a személyes érdekeit alárendelje a társadalmi érdekeknek? Csáky semmi olyan csoporttal nincs összefonódva, melyet lobbistának lehetne nevezni. A Híd megalakulását a magyar társadalom elárulásaként fogja fel? Ilyen erős kifejezést azért nem használnék, de biztosan elárulták az 1998ban kötött megállapodást. Az pedig úgy hangzott, hogy sose fognak szétmenni? Nem, arról szólt, hogy együtt maradunk. Akkor úgy döntöttünk, hogy a belső sokszínűséget külső egységként fogjuk prezentálni. Próbáljon meg egy kicsit önkritikus lenni. A Bugár köré csoportosuló emberek távo zásával összefüggésben vajon nem követett el hibát az MKP jelenlegi vezetése is? Biztos, hogy az elmúlt években sok hiba történt. Nevezze meg a legnagyobbat… 1998ban személyesen támogattam azt, hogy Bugár Béla legyen az MKP elnöke. Túlságosan is támogatt am ezt a jelölést. Volt akkoriban valamilyen más lehetőség is? Igen, volt. Csáky Pál? Igen. És tanúsított érdeklődést? Igen, de én Bugár mellé álltam. Miért? Meg voltam győződve arról, hogy az adott helyzetben jobb elnök lesz. Viszont az MKP jelenlegi vezetősége Bugár Bélát éppen az Ön és Csáky kampánya által tolta a távozás felé. Éppen a párt berkeiből tudjuk, hogy Bugár az utolsó pillanatig vacillált, nem akart távozni… Nehéz megítélni, hogy ez a vacillálás nem volte részéről csupán színjáték. Azok a javaslatok, melyekkel előálltak a távozásuk előtt, elfogadhatatlanok voltak. Azt akarták például, hogy távozzék Csáky, akit pedig a küldöttek demokratikus úton választottak meg, és a párton belül platformot akartak létrehozni, amelynek beleegyezése nélkül egyetlen döntést sem lehetett volna meghozn i. Ezek a javaslatok nem a párt jobb működésére irányultak, hanem a konfrontációra és csupán ürügyet jelentettek a távozáshoz. El tudná azt képzelni, hogy a választások után újból egyesüljenek a Híddal? Szervezési alapon ez nem lehetséges, de azoknak, akik távoztak az MKPból, állandóan meg lesz a lehetőségük a visszatérésre. Próbáljon meg most elvonatkoztatni a Hídtól. Egy magyarszlovák pártnak a gondolata önmagában is elfogadhatatlan az Ön számára? 1998ig egy olyan pártnak voltam az elnöke, melynek tag bázisa különböző nemzetiségekből állt össze. Akkor arra a megállapításra jutottam, hogy ez csak úgy működhet, ha meg tudunk egyezni a közös célokban. Az Együttélésen belül a szövetségi köztársaság idején még ezt el tudtuk érni a csehországi lengyelekkel, d e Szlovákiában ez már nem működött sem a németekkel, sem az ukránokkal, sem pedig a ruszinokkal.
