Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.10 . 41 törvényeke t. A kisebbségi nyelvek védelmét célzó, 1992ben aláírt Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája rendelkezik többek között e nyelvek oktatása és tanulása megfelelő formáinak és eszközeinek biztosításáról, továbbá azoknak a közéletben való haszná latát elősegítő intézkedésekről. vissza Végkiárusít a kormány Válságterv Boc módra: állami cégrészvények eladásából szerezne pénzt a kabinet ÚMSZ, Fleischer Hilda, Totka László, Szakács Zsuzsanna | 20100310 01:26:50nyomt at | elküld Az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjainak áruba bocsátása révén hozna létre befektetési alapot a kormány – derült ki a Bockabinet tegnapi ülése után. Az információ azt követően lát napvilágot, hogy az EBRD élesen kritizálta a román kormány eddigi válságellenes intézkedéseit. Miután nemzetközi szakemberek eredménytelennek nyilvánították Románia válságkezelő programját, az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjainak áruba bocsátásából hozna létre a kormány egy befektetési alapo t, amely a krízis elleni új intézkedés egyik fő pillérét jelentené – szivárogtatta ki a tegnapi kormányülést megelőzően a Mediafax. A kormányülés után Emil Boc miniszterelnök újságírói kérdésre megerősítette a hírügynökség értesülését, de nem árult el ré szleteket a „végkiárusításról”. „A kormány dolgozik egy befektetési alap létrehozásának tervezetén, mely biztosíthatja a szükséges pénzügyi fedezetet a főbb infrastrukturális projektekhez. Az alap több forrásból táplálkozik majd, ezek egyikét alkotják azok a kisebbségi részvénycsomagok, melyeket az állam birtokol különböző társaságoknál” – magyarázta a kormányülést követően Boc. „Jelen pillanatban minden megoldás jó, amely a válság elleni fellépést szolgálja – nyilatkozta Daniel Dăianu gazdasagi elemző az ÚMSZ kérdésére, hogy mennyire lehet hatékony a tervezett eljárás. – Tisztázni kell, hogy mekkora összegről van szó, és hogyan fogjuk kiegészíteni a befektetési forrásokat, az állami tulajdonrészből eredő osztalékok ugyanis eddig hozzájárultak az államkassz a bevételeihez.” Bár a szakember szerint még nem világos, hogy az intézkedés milyen mértékben járul hozzá az állami források növeléséhez, valószínűnek tartja, hogy nyereséges vállakozások részvényeiről van szó. A Ziarul Financiar számításai szerint a k ormány több mint hárommilliárd euróhoz jutna az említett intézkedés által. Példának az energetikai szektort említve a lap rámutat arra, hogy a Hidroelectricában, a Romgazban vagy a Nuclearelectricában való hússzázalékos részesedések eladásával nagy nemzetk özi befektetőket lehetne vonzani az országba úgy, hogy egyidejűleg megőrzi az állam az említett társaságok feletti kontrollját is. A Mediafax emlékeztetett arra, hogy kormányközeli források már január folyamán jelezték olyan újabb intézkedések meghozatal át, amelyek serkentenék a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremtenének, és erősítenék a köz- és magánszféra együttműködését. A tervek szerint megszüntetnék többek között a cégek számára terhes ellenőrzéseket, leegyszerűsítenék a vállalati ügyiratforg almat, valamint minimálisra csökkentenék a fiatal vállalkozók cégalapításhoz szükséges kötelező alaptőkéjét. „Bár meg voltam győződve, hogy a román kormány valamely pozitív külföldi példa alapján a reálgazdaságot próbálja majd élénkíteni, közgazdászként é s vállalkozóként is egyaránt csalódnom kellett 2009ben” – mondta el kérdésünkre Colţea Tibor, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság volt elnöke. „Itt egyetlen intézkedés volt sikeres, az idei roncsautó program, de ez édeskevés. Azt vártam volna, hogy a ki s- és közepes vállalkozások számára nyújtsanak valamilyen kedvezményt, ezzel szemben plusz adóterheket vezettek be. Ebből kifolyólag látványosan csökkent a vállalkozások száma, ennek következtében pedig az adóbevételek is.” Miközben a kormány új kríziske zelő programon fáradozik, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy friss, még szerkesztés alatt álló tanulmányában élesen kritizálja a román kormány eddigi válságellenes intézkedéseit. Peter Sanfey, az intézmény egyik vezető elemzője szerint B ukarest nem volt képes hatékonyan fellépni a nehézségek ellen, és az ország nem használta fel hasznosan a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt sem.
