Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.10 . 42 Elmaradt élénkítés Kérdésünkre, hogy mennyire megalapozott az EBRDelemzés álláspontja, Colţea ú gy vélekedett, hogy gazdaságélénkítés nem történt az országban. „A hitelfelvételnek tudomásom szerint ez lett volna a célja, azonban elmaradtak a látványos lépések. Bár a pénzek egy része a bankrendszerhez került – amellyel bőkezűbben hitelezhettek volna – , az ipar, mezőgazdaság mégsem jutott többletforrásokhoz. A román kormány valóban elkerülte azt, hogy fizetésképtelenné váljon az ország, a külső adósságokat ugyanis könnyen tudtuk finanszírozni. Az is tény, hogy a Román Nemzeti Bank tartalékai jelentősen megnövekedtek, megvalósult a lejspekuláció elleni védelem, így biztonságban van a nemzeti valuta.” A Gândul napilap által ismertetett EBRDelemzés szerint a kormány által felvett tizenhárommilliárd eurót kitevő hitelekből 9,5 milliárd eurót a kormány has znált fel az IMFmegállapodás keretében. Bár előzőleg ígéretett tett arra, hogy tízmilliárd eurót a gazdaság ösztönzésére szán, az összegnek csupán mintegy felét, 5,5 milliárd eurót költötték beruházásokra, a fennmaradó négymilliárd eurót pedig a közalkalm azottak bérére és az állami nyugdíjak kifizetésére fordították. „A kormány nem élt azzal a lehetőséggel, hogy költségvetésből finanszírozzon nagy beruházásokat, amint az számos más államban megtörtént. Sajnálatos az is, hogy a hitelből származó pénzek egy részéből a társadalombiztosítási költségvetés hiányát fedezték, közalkalmazotti béreket és nyugdíjakat is fizetve belőle. Mindent összevetve, úgy tűnik, hogy az említett EBRDelemzés megállapításai helyénvalóak“ – összegezte Colţea. Világbanki védelem C ătălina Pauna, a Világbank romániai kirendeltségének vezetője szerint azonban az IMFhitelmegállapodásnak nagyon is kézzelfogható eredményei vannak, hiszen Romániának sikerült stabilizálnia makrogazdaságát. A szakember úgy vélekedett, hogy amennyiben Bukar est nem folyamodik a kölcsönhöz, és a kormány nem hoz kiadáscsökkentő intézkedéseket, Románia Görögország sorsára jutott volna tízszázalékos GDParányos államháztartási hiánnyal. A román válságkezelő intézkedések újraéledésével egyidejűleg az Európai Unió pénzügyminiszterei éppen a krízispolitikák beszüntetéséről kívánnak dönteni, az erről szóló megállapodást jövő héten hozhatják meg – közölte a Mediafax. A tervek szerint elsőként az autóipar képviselőit érintheti a támogatási csapok elzárása, a bankszekto r hitelnyújtó programjaiból pedig utolsóként vonnák ki az ösztönzőcsomagokat. vissza Születőben az Európai Valutaalap ÚMSZ, Gyulay Zoltán | 20100310 01:06:45nyomtat | elküld Európai Valutaalap létrehozásáról tárgyalt tegn ap Brüsszelben Angela Merkel német kancellár a luxemburgi kormányfővel – tanulva a görög válságból. A kérdést az Európai Bizottság (EB) is napirendjére tűzte. Az Európai Valutaalap (EMF) legfőbb feladata az lehet, hogy alkalomadtán segítségére legyen a k özösség pénzügyi nehézségekkel küszködő országainak. Nem titok, hogy a kezdeményezéshez a súlyos fizetési válságba süllyedt Görögország adta meg a szükséges lökést. A tizenhat országot számláló eurózónában eddig ismeretlen volt az ilyesfajta mechanizmus. Ötletgyár Brüsszelben A konkrét megvalósításra többféle elképzelés is született. A legvalószínűbb az, hogy az európai sajátosságokat és szempontokat figyelemben tartva, a példaképként szolgáló Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintáját fogja követni. Az viszont még tisztázásra vár, hogy kinek, milyen formában és mekkora összeget kell az alapba befizetnie. A brüsszeli „ötletgyárnak” is nevezett Európai Politikatudományi Központ (CEPS) tervezete szerint az alap egy államcsőd közelébe jutott ország esetében felvás árolná az adósság értékének 6070 százalékát. Az EMFet az euróövezet országai finanszíroznák, annyit kellene befizetniük, amennyivel az adósságuk és az államháztartási hiányuk meghaladja a maastrichti szerződésben rögzített kritériumokat – vagyis nem több et a bruttó hazai termék (GDP) hatvan, illetve három százalékánál.
