Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.11 . 37 lépést. Mindaddig, míg a két biztonsági koncepció köszönőviszonyban sincs egymással, semmilyen reális esélye sincs a közös akcióknak – írja az elemzés. Pedig a helyzet most kedvező: Barack Obama elkötelezett a kapcso latok újraindítása terén, Ukrajna és Grúzia soha ilyen messze még nem állt attól, hogy a NATO tagországa legyen, az amerikai és orosz elnök által közösen vezetett bizottság pedig gőzerővel dolgozik a bilaterális kapcsolatok rendezésének tervén. Oroszország a maga részéről máris engedményeket tett, hogy bátorítást adjon a folyamatnak, felvállalva az Egyesült Államok afganisztáni akcióinak támogatását. Alig maradt tehát olyan momentum, mely szembeállítaná őket, ám ezek között van néhány, ami kardinálisnak sz ámít. Ilyen Amerika jelenléte a posztszovjet térségben, mely korábban is gyakran adott okot összeütközésre, ám az a visszafogottság, mely mindkét felet jellemezte a legutóbbi ukrajnai elnökválasztás során, biztató jelnek számít és a kompromisszum esélyéve l kecsegtet. A legfontosabb Zlobin szerint, hogy mindkét fél mutasson visszafogottságot: a romániai rakétaterveknek nem szabad elhamarkodott döntésre sarkalniuk sem Washingtont, sem pedig Moszkvát. vissza Ukrajna: Janukovi cs győzelme nem oldott meg minden problémát Vedomosztyi, Kommerszant, Nyezaviszimaja Gazeta 20100211 Bizonyos értelemben Moszkva vágya teljesült: egy számára megbízható ember került Ukrajna elnöki székébe, aki ráadásul jobban beszél oroszul, mint ukrá nul. Ám ez korántsem jelenti azt, hogy Viktor Janukovics győzelmével az ország maradéktalanul visszatérhet a 2004es, azaz a Narancsos Forradalom előtti viszonyok közzé – írják a mérvadó orosz lapok. Bizonyos értelemben a helyzet most nehezebb, elvégre fe lmerül a kérdés, ki fizet és mennyit az új barátságért – inti olvasóit a Kommerszant. Ahhoz, hogy hatalmát megszilárdítsa – elvégre ellenfelét, Juilia Tyimosenkót rendkívül csekély különbséggel győzte csak le – , sok ukrán előtt bizonyítania kell, hogy veté lytársa egyszerre juttatta az országot politikai és gazdasági csődbe. Ukrajna adóssága ma 100 milliárd dollár körül van, tehát mindenképpen kölcsönökre szorul, amit nyilvánvalóan Oroszország nem tud majd finanszírozni, a nyugati források árát pedig politik ai engedményekben lehet csak mérni. Másrészt – figyelmeztet a Vedomosztyi – Janukovics képtelen lesz arra, hogy hatalmát olyan autoriter intézkedésekkel erősítse meg, mint tette azt Vlagyimir Putyin vagy a grúz Miheil Szaakasvili, elvégre az ország nagyon megosztott – kulturálisan épp úgy, mint politikailag. Ráadásul az új elnököt támogatók köréhez tartozó gazdasági körök belső kapcsolata sem ideális. Tyimosenko, aki korántsem marad elszigetelt tényező, könnyen szétfeszítheti ezt az egyelőre lojális csopor tosulást. A Nyezaviszimaja Gazeta arra hívja fel a figyelmet, hogy az ukrán orosz viszony alkalmasint feszültebb lehet, mint a jelenlegi beloruszorosz viszony, elvégre Alekszander Lukasenkának a maga diktatórikus habitusa miatt sem feltétlenül kell figye lnie arra, mit várnak el tőle alattvalói, Janukovicsot lépéseit viszont óriási és befolyásos ellentábor figyeli. A helyzet annyi reménnyel persze mégiscsak kecsegtet, hogy a korábbi elnök, Viktor Juscsenko provokatív Moszkvaellenességét Janukovics nem fo gja követni, és már ez sem kevés. Lekerül a napirendről a NATOcsatlakozás terve is, mint ahogy számítani lehet arra: Kijev nem szállít több fegyvert a renitens Grúziának. Janukovics sem lesz tehát könnyű eset Moszkva számára, de azért több súlyos gondot m égis megold. vissza Látszatállamok a nemzetközi jog határmezsgyéjén – A tisztázatlan státuszú területek geopolitikai kockázatai Foreign Policy 20100211 A szuverán országokból kiszakadó területek hagyományosan önálló ál lamiságra és nemzetközi elismerésre vágynak. Az elmúlt évtizedekben azonban új jelenség figyelhető meg - írja Graeme Wood amerikai publicista a
