Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.11 . 38 Foreign Policy című lapban. Világszerte egyre több a gyakorlatilag önállóvá vált kis terület, amely független m iniállamként működik, ám nem törekszenek teljes szuverenitásra és nemzetközi elismerésre. Wood esszéjében beszámol Abháziában tett látogatásáról. A nemzetközi jogi szempontból Grúzia részének tekintett régió gyakorlati szempontból önálló államként funkcion ál: a kormány törvényeket hoz és adókat szed. Igaz, néha meglehetősen furcsán működnek az állami intézmények. Az amerikai publicista felszakadt lábát például maga az egészségügyi miniszter varrta össze. A 190 ezer lakosú Abházia egykor a szovjet vezetők k edvelt nyaralóhelye volt - Sztálin, Hruscsov és Brezsnyev egyaránt a Feketetenger partján fekvő területeken töltötte szabadságát. A Szovjetunió felbomlása után az autonóm terület hivatalosan DélOszétiához hasonlóan Grúziához tartozott. Tbiliszi a függetl enség kikiáltása után megpróbálta kiterjeszteni ellenőrzését Abháziára, ám ez a véres harcok árán sem sikerült: az autonóm terület az 1990es évek háborúi során lényegében teljesen önállóvá vált. Ez persze elsősorban nem az abház szeparatisták érdeme, hane m a mögöttük álló Oroszországé: Moszkva kezdettől fogva rossz szemmel nézte a Nyugat felé kacsingató grúz nacionalista törekvéseket, és támogatta az abház ellenállókat. Oroszország 2006ban állampolgárságot adott az abházoknak, majd az immár orosz állampol gárok védelmére hivatkozva katonákat vezényelt a térségbe. Eleinte úgy tűnt, hogy Abházia az önálló államiság szokásos útját járja, és a háborúk után kivívott de facto függetlenséget majd a nemzetközi elismerés követi. Erre azonban még mindig nem került s or. Moszkva és néhány szövetségese (Nicaragua, Venezuela) elismerte ugyan az önálló Abháziát, ám az ENSZ általi elismerésre egyelőre semmi esély sincs. A terület így orosz kliensállamként működik: az ország gazdasági és katonai szempontból is egyaránt Mosz kvától függ. Mivel Grúzia blokád alá vonta, kizárólag Oroszországgal kereskedik, és az ország függetlenségét is az orosz katonák garantálják. Abházia a kezdeti fellángolás után hamar kénytelen volt felismerni, hogy a nemzetközileg elismert önállóságnak sem lenne gyakorlati haszna: az orosz segítség nélkül akkor sem tudná megvédeni határait és fenntartani gazdaságát, ha az ENSZ független államnak ismerné el. A kváziszuverén létnek persze árnyoldala is van: az abház kormány csak Moszkvával létesíthet diplomá ciai kapcsolatokat, a Nyugat viszont szóra sem méltatja az abház vezetőket. Az elmúlt években egyre több hasonló kváziállam jött létre - írja Wood. HegyiKarabah, Szomáliföld, Transznyisztria, ÉszakCiprus, DélOszétia, Palesztina státusza hasonló , gya korlatilag a világ szinte minden térségében találni efféle országokat. Régebben a szeparatista mozgalmak sorsa egyértelműen eldőlt: ha leverték őket, a függetlenségre vágyó terület visszakerült a korábbi fennhatóság alá. Ha a mozgalom sikerrel járt, az els zakadó terület önálló, nemzetközileg elismert államiságra tett szert. Mostanában azonban egyre csak szaporodik azon területek száma, amelyek a nemzeti szuverenitás előszobájában maradnak - akár évtizedeken át. A jelenség nemzetközi jogi és geopolitikai sz empontból egyaránt aggályos - figyelmeztet a szerző. A tisztázatlan jogi státusz precedenst teremt: más szeparatista mozgalmak is kedvet kaphatnak függetlenségi háború kirobbantására, ha azt tapasztalják, hogy a nemzetközi közösség legalábbis megtűri a tis ztázatlan státuszú államok létét. A nemzetközi geopolitikai egyensúly 1648, a vesztfáliai béke óta a nemzeti szuverenitás fogalmára épül, és ebben a jogrendszerben nincs helye köztes, kváziszuverén államoknak. Arról nem is beszélve, hogy szélsőséges szerv ezetek könnyen hídfőállást építhetnek ki az önállóan működésképtelen miniállamokban. Persze még nagyobb kockázatot jelentene, ha a világ elismerné a de facto önálló államokat: ez ugyanis még a tisztázatlan státusznál is nagyobb vonzerőt jelentene a szepar atistáknak. Elég csak arra utalni, hogy milyen következményei lettek Koszovó elismerésének: Moszkva előre jelezte, hogy amennyiben a nyugati államok elismerik a szakadár területet, akkor Oroszország hasonlóan fog eljárni DélOszétia és Abházia kapcsán. vissza Vita a fejlesztéspolitikáról VG 20100211 Magyarország fejlesztéspolitikája egybemosódott az uniós pénzek elköltésével – ami ráadásul túlpolitizált – , s nem jelenik meg benne markánsan az ágazati politika. De ami legal ább ekkora gond, hogy a források beérkezése alig látszik meg a gazdasági növekedésünkön, tehát a reméltnél sokkal kisebb mértékben segíti a felzárkózásunkat – jelentette ki tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén Parragh László, a testület sor os, illetve a
