Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.23 . 35 Silvia Glednová, Robert Fico kormányfő szóvivője nem akarta kommentálni az ellenzéki tüntetést. vissza Az MKP romáit is kiszeme lték maguknak a roma politikusok Paraméter.sk • 2010, január 23 - 14:40 Szlovákiai Roma Kezdeményezés (RIS) a Magyar Koalíció Pártja lehetséges roma szavazóira is rá akar hajtani. A párt önállóan kívánja megmérettetetni magát a választásokon – közölte a párt szombati elnökségi döntését Alexander Patkoló pártelnök. "Az MKP kettévált, szerintünk a délszlovákiai romák sem az MKPra, sem pedig a Hídra nem szavaznak majd" – húzta alá Patkoló, aki egyszersmind megjegyezte, pártja azért indul egymagában, mert a roma pártok koalíciójáról folytatott eddigi tárgyalások sikertelenek voltak és nincs igazán esély a megállapodásra. vissza Elemzések szerint a szlovák iskolába járók harmada elveszti magyar identitását, ennek ellenére mind en hatodik szülő idegen tannyelvű iskolába íratja gyermekét – Egyre kevesebb magyar tanuló jár magyar alapiskolába Új Szó • 2010. január 23. szombat, 07:59 | Mózes Szabolcs Jobb érvényesülés, tökéletes szlováknyelvtudásez a két ok, ami miatt évente minde n hatodik magyar szülő szlovák iskolába íratja gyermekét. Régóta ismert tény, hogy ezzel többet árt neki, mint segít, ám ez az arányszám csak lassan csökken. Félő, hogy hamarosan több tucat olyan település lesz, ahol már azok is szlovák iskolába kényszerül nek adni gyermeküket, akik magyarba íratták volna. Az érdektelenség miatt ugyanis már csak a szlovák iskola fog „üzemelni“. A beíratások ezekben a hetekben zajlanak az ország iskoláiban. A szlovák nyelv oktatása régóta a magyar iskolák egyik Achillessark ának számít. A szakemberek hosszú évek óta mondogatják, hogy rossz módszertan szerint tanítják a gyerekeket, a kommunikációs készséget kellene fejleszteni a nyelvtan és az irodalom oktatása helyett, ám lényegi előrelépés az elmúlt két évtizedben sem történ t. Csak erőtlen próbálkozások voltak. Sok szülő ezért úgy gondolja, az a megoldás, ha gyermekét szlovák iskolába küldi. Ezzel viszont átesik a ló másik oldalára, mivel a szlovák iskolában a gyermek mindent szlovák nyelven kénytelen elsajátítani. Közben évs zázadok óta érvényes pedagógiai tétel, hogy legjobban mindenki az anyanyelvén tudja elsajátítani a tananyagot. Jan Amos Komenský, az újkor egyik legnagyobb pedagógiai reformere már a 17. században felismerte az anyanyelvi oktatás fontosságát, s azt javasol ta, hogy 6tól 12 éves korig mindenkit anyanyelvi iskolában tanítsanak, neveljenek - mindezt abban a korban, amikor még szinte mindenütt csak latinul, tehát idegennyelventanítottak. Szakemberek szerint az idegen nyelvű oktatás amellett, hogy a tanuló gyeng ébb eredményeket ér el - hiszen lassabban fogja fel a tananyagot, mint az anyanyelvén tanuló szlovák osztálytársa , nem ritkán lelki sérüléseket is szenvedhet, mégpedig az anyanyelvi környezet hiánya miatt. „Annál rosszabb nincs, mint amikor a gyerekben v alamiféle nyelvi bizonytalanság alakul ki“ - véli Misad Katalin, a pozsonyi Komenský Egyetem magyar tanszékének oktatója. A szakember szerint - aki a témában több kutatást is végzett - amikor a magyar gyerekek szlovák tannyelvű iskolába járnak, „akkor két félnyelvű ember kerül ki az iskolából“. „Mert nem biztos sem az anyanyelvében, a másik nyelvben viszont nem tudja utolérni a szlovák nyelvű társát“ - fejtette ki a szakember. Nyelvi fétis Sokan emellett abban a tévhitben élnek, hogy csak tökéletes szlovák nyelvtudással lehet érvényesülni Szlovákiában. Tény, hogy ajánlatos jól megtanulni szlovákul, de az csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy úgymond tökéletesen, szinte anyanyelvi szinten beszéljenek egy idegen nyelvet - beleértve a szlovákot is. Szakembere k szerint semmi rossz sincs abban, ha valaki akcentussal beszél szlovákul - az angolt idegen nyelvként elsajátítók túlnyomó többsége sem tud akcentus nélkül, tökéletes angolsággal beszélni , ráadásul nem várható el mindenkitől, hogy nyelvzseni legyen. A t ökéletes szlovák nyelvtudás tehát a nem szlovákok - és nem csak a magyarok - nagy részénél irreális elvárás. Ezzel szemben a szlovák iskolát látogató magyar gyermek anyanyelve és identitása szenved nagy károkat. Az a paradox helyzet áll elő, hogy a szlovák iskolába járó magyar gyerek gyöngébben fogja bírni anyanyelvét, mint amennyire a magyar iskolába járó magyar gyerek szlovákul tud. Az anyanyelvi tudás és beszédkészség ugyanis az iskolai képzés során is fejlődik. A szlovák iskolába járó magyarok viszont e lvesztik a kontaktust a magyar nyelvvel és kultúrával, például kivételes esetben olvasnak csak magyarul, sokan jegyzeteiket, naplóikat is szlovák nyelven
