Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.23 . 36 vezetik. Egyszerűen azért, mert magyarul nem tanultak olvasni, írni, szöveget értelmezni, fogalmazni. Az anyanyelv így pár száz szavas szókészletű konyhanyelvvé degradálódik és fokozatosan elkopik. Emellett a szlovák tannyelvű iskolában a nemzeti identitás megtartásához szükséges ismereteket sem szerezheti meg. Tudni fogja, ki volt és mit írt Hviezdoslav v agy Kukučín, de fogalma sem lesz arról, ki volt Vörösmarty Mihály vagy mi az a Toldi. Jobb érvényesülés? A szlovák iskolába történő beíratás gyakori indoka a jobb érvényesülés - a munkahelyen, az „életben“, az egyetemen (a közelmúltig pedagógián kívül min den szakot csak szlovákul lehetett hallgatni). Gyurgyík László szociológus szerint viszont erről a kérdésről még nem készültek mélyreható kutatások, így kimutathatatlan, hogy mely iskola tanulói álltak jobban helyt az életben. „De érdemes lenne megnézni, h ogyan alakul az iskolákat elhagyók sorsa a későbbiekben“ mondta lapunknak Gyurgyík. Az életben való érvényesülés ugyanakkor szakemberek szerint nagyon sok tényezőtől függ, s csak kis részben a nyelvtudástól. A kutatások egybehangzó eredményei szerint péld ául, ha valakinek diplomás szülei vannak, akkor nagy valószínűséggel egyetemet végez, a nagy egyetemi városokban pedig sokkal nagyobb a diplomások aránya, mint a főiskoláktól távol eső településeken. A továbbtanulásnak, ugyanúgy, mint a későbbi érvényesülé snek is tehát elsősorban személyiségi, családi, szociális, társadalmi összetevői vannak, nempedig nyelvi okai. Ahol nincs jó példa... Cúth Csaba, az évek óta futó Beíratkozási Körút egyik főszervezője szerint a magyar iskolát végzett és gyermekeiket magya r óvodába járató szülőket nem kell különösebben győzködni. A szlovák iskolát végzett szülők nagy része viszont már gyermekét is szlovák iskolába adja. Őket pedig elérni és megszólítani is nehéz - gyakran nem olvasnak magyar sajtót, gyerekeik nem magyaróvod ábajárnak. Emellett Cúth Csaba, a Beíratkozási Körút főszervezője szerint olykor azok sem járnak elöl jó példával, akiktől ez elvárható lenne. „Elgondolkodtató, hogy néhány helyen maguk a magyar iskolában oktató pedagógusok sem íratják magyar iskolába gyer meküket. Már csak azért is szomorú, mert ez azt jelenti, hogy nem becsülik meg sem a saját, sem a kollégáik munkáját“ - mondta lapunknak Cúth Csaba. „Hogyan várhatjuk el ezek után a szülőktől, hogy magyar iskolába írassa gyermekét, ha maguk a pedagógusok n em így tesznek“ - tette hozzá a szervező. A nyelvész és jogász végzettségű aktivista tapasztalatai szerint az egyes magyar közösségekben a pedagógusokon túl más véleményformálók sem mutatnak mindig jó példát, legyenek azok sikeres vállalkozók, regionális, de akár országos politikusok, kultúráért, kultúrából élők. „Ezeknek a személyiségeknek tudatosítaniuk kellene, hogy tevékenységük felelőséggel is jár. Az ő döntéseik sok más ember döntését is befolyásolják“ - véli Cúth. Az asszimiláció melegágya A szlovák iskolai képzés emellett meggyorsítja az asszimilációt is. Gyurgyík László és kollégái tíz évvel ezelőtt folytattak egy mélyreható asszimilációvizsgálatot, melynek keretében 12 településen folyt a kérdezés, több mint 700 személy megszólításával. „Rajtuk k eresztül öt generációt fogtunk meg“ - mondta Gyurgyík. „Azok a gyermekek, akik magyar iskolába jártak és a családi háttér is homogén magyar volt, az esetek 9798%ban a későbbiekben is magyarnak vallották magukat“ - fejtette ki Gyurgyík. „Amennyiben ugyani lyen családok gyermekei szlovák iskolába jártak, akkor már egyharmad részük élete későbbi szakaszában szlovák nemzetiségűnek vallotta magát“ - tette hozzá a szociológus. „Igen nagy a hatása annak, hogy a legérzékenyebb korban, azaz 6 és 15 év között a gyer mek milyen iskolába jár“ - szögezte le a kutató. Gyurgyík rámutatott, az asszimiláció nem csak a tanítás nyelvének számlájára írható. Sok szülő abban gondolkodik, hogy a gyermeke otthon megtanulta a magyar nyelvet, a szlovák iskolában pedig majd jól megtan ul szlovákul. „Nem erről szól a történet. Az iskolába járás a tanuláson kívül legalább olyan mértékben a kapcsolati háló kiépítéséről is szól“ - magyarázza a szakember. Akik szlovák iskolába járnak, azoknak baráti, illetve később párkapcsolatai is sokkal n agyobb mértékben irányulnak a szlovák nemzetiség irányába. E tényezőknek az eredményeként jön létre a nemzetiségváltás a későbbiek során. Az iskolaválasztás a gyerek társadalmi integrációját is befolyásolja. A szlovák iskolába járók a kutató szerint egyéni leg integrálódnak a társadalomba, míg a magyar iskolát látogatók a magyar közösség tagjaiként teszik ezt. „A közösségi szintű integráció a megmaradást készíti elő, az egyéni szintű integráció az asszimiláció előszobája“ - mondta Gyurgyík. Nem várható sok kiselsős 2004 után Szlovákiában ismét nőni kezdett - igaz enyhén - a születések száma, ám a szociológus szerint ez nem vonatkozik a magyar kisebbségre. Így iskoláink a következő években sem számíthatnak több kiselsősre. Sok
