Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.23 . 20 Nehéz lenne visszaállítani a régebbi körzethatárokat? – A k örzethatárokat egy tollvonással meg lehet változtatni, tehát nem szükséges még csak törvényt sem módosítani, ez egy kormányrendelet. Tehát, amennyiben meg lenne hozzá a politikai akarat, a szerbiai kormány egy tollvonással akármelyik csütörtöki ülésén megv áltoztathatná. Csupán egy szakaszt kellene módosítani, ott, ahol felsorolják, melyik községek melyik közigazgatási egységhez tartoznak, ÉszakBánátból törölni kellene ezt a három községet, és hozzáírni őket az északbácskai körzethez. Jogtechnikai szempontból is nagyon egyszerű eljárásról van szó. Mit kifogásolnak akkor, amikor ezt Önök fölvetik? – Nagyon gyakran hangoznak el hazugságok, és ezek természetesen nem tudatla nságból erednek, hanem szándékos ferdítésről van szó. Például amikor azt mondják a Demokrata Pártból, hogy ehhez törvényt kell módosítani, vagy hogy valamilyen bonyolult eljárást igényel az ügy. Többször is kimondtam a parlamentben is, hogy úgy tűnik, a je lenlegi Európabarát kormánynak és az azt alkotó pártoknak is, elsősorban a Demokrata Pártnak megfelel a mindenféle logikával ellentétes miloševići és šešelji körzetesítés. vissza Egyéneket kell felelősségre vonni – Dr. Vára dy Tibor: Ha a hágai Nemzetközi Bíróság elmarasztalná Szerbiát, és kártérítést fizettetne, akkor a vajdasági magyarok – de a vajdasági horvátok is – fizetnének Magyar Szó • 20100124 Miután a hágai Nemzetközi Bíróság illetékesnek minősítette magát a Hor vátország által Szerbia ellen beadott kereset ügyében, amely az 1991 és 1995 közötti háborús cselekményekre vonatkozik, Szerbia válaszlépésként egy viszontkeresetet adott át a bíróságnak. Az így előállt helyzetről, a vádiratok esetleges visszavonásáról, va lamint a kimondható ítéletről dr. Várady Tibort, a nemzetközi jog professzorát kérdeztük. Professzor úr, hogyan kommentálja a Szerbia által beadott keresetet? Meglátása szerint ennek célja rábírni Horvátországot saját keresetének visszavonására, vagy eset leg valami más állhat a háttérben? – Hadd kezdjem azzal, hogy nagy különbséget látok az államok közötti per és az egyéni felelősség között. Nehezen tudom elfogadni a kollektív felelősség feltételezését és a kollektív büntetést. A szerb – horvát vitában a do lgokat az is bonyolítja, hogy a háborús bűnök (melyek igenis voltak) elkövetésének idején eleinte nem létezett sem Horvátország, sem Szerbia, hanem csak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Persze léteztek szerbek és horvátok, létezett nacionali sta propaganda, léteztek súlyos bűntettek, és léteztek áldozatok. Ezek az igazi szemben álló felek. Az, hogy a bűnért felelősséget kell vállalni, teljesen egyértelmű, nemcsak erkölcsi, hanem jogi szempontból is. Felelniük kell az elkövetőknek, azoknak is, akik parancsokat adtak, akik uszítottak, akiknek módjukban állt volna megakadályozni tragédiákat, de nem tették. Ez tiszta sor, nem pedig valami bonyolult konstrukció. A kollektív felelő sség azonban konstrukció, mely ritkán védhető. Világos, hogy az igazság megköveteli, hogy Hadžić bíróság elé kerüljön – és bűnhődjön is, ha a vád állításai bebizonyosodnak. Esetleg feleljen az is, aki szöktette vagy bújtatta Hadžićot. De feleljenek a telep iek, mert onnan szökött meg Hadžić? Amint mondom, az egyéni felelősség világos, a kollektív felelősség azonban gyakran kétes konstrukció. Ide tartozik még az is, hogy ha a bíróság esetleg elmarasztalná Szerbiát, és kártérítést fizettetne, akkor a vajdasági magyarok – de a vajdasági horvátok is – fizetnének, mert a konstrukción belül a tettes oldalán állnak. Horvátország és Szerbia pere a hágai Nemzetközi Bíróság előtt nagyrészt konstrukció, mert nem pontosan azokat állítja egymással szembe, akik bűnöket kö vettek el, illetve akik áldozatok voltak. Konstrukció azért is, mert a Nemzetközi Bíróságnak csak népirtás esetén van joghatósága, és ezért mindent népirtásként kellett jellemeznikonstruálni, azért hogy a bíróság foglalkozhasson a perrel.