Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.09 . 30 Az utolsó szalmaszál azonban semmivé vált, amikor kiderült, hogy az elnökválasztások második fordulóját nem a szocdemek (PSD) jelöltje, Mircea Geoana, hanem a demok rataliberálisok (PDL) által támogatott Traian Basescu nyerte. Miért paktálna a PDL kormányalakítás céljából egy alig 4%os támogatottságot élvező párttal, amely ráadásul az ellenfelet támogatta, sőt, a választások első fordulójával egy időben megtartott, Basescu kezdeményezte népszavazáson arra buzdította híveit, hogy Basescu terve - a kétkamarás parlament összevonása - ellen szavazzon? A válasz elég egyértelmű: semmiért. Alaposabban belegondolva a reális helyzetkép sokkal bonyolultabb volt, mint a fenti - amúgy logikus - válasz mutatja. A PDL csapdába került: a parlamenti többség garantálása érdekében kénytelen volt három ellensége közül valamelyikkel kiegyezni. Miután a kormányválságot a PSDtől való szakadás váltotta ki, ez esett. A több mint 20%os li berálisokkal Basescu épp eleget háborúskodott első mandátuma éveiben, ráadásul a 20% megengedte a liberálisoknak, hogy sokat kérjenek a kormányba lépésért. Maradt tehát az RMDSZ, amely a parlamentben viszont a 3,82%nak szinte a duplájával bír, s ami a PD Lnek éppen elég volt egy minimális parlamenti többséghez. Az RMDSZ ráadásul olyan lánynak a hírében állott, akit könnyen le lehet venni a lábáról. Az RMDSZ pedig nem hazudtolta meg a bármitbármikorbárkivel „hírnevét“: dobta a hagyományos szövetséges lib erálisokat, és frigyre lépett a PDLlel. Az „örömlány“ így elmondhatja magáról, hogy sorra megfordult minden jelentős román politikai szervezet „ágyában“, ami - komolyabbra fordítva a szót - azt jelenti, hogy az utóbbi évtizedben rövid szünetekkel szinte v égig kormányon volt. Ez pedig valóban öröm az erdélyi magyarság számára, hiszen bármennyire vérszegényen képviselte is például a székelyföldi autonómiatörekvéseket, mégis sokkal többet tudott - és tud - tenni a magyarságért a kormányban, mint az ellenzékbe n. A frigy persze felvet néhány kérdést. A PDL kormányprogramjában szerepel az állam reformja, ennek keretében pedig az egykamarás parlament létrehozása - amit az RMDSZ ellenez, mert a magyar közösség képviselete erősen meggyengülhet. Hasonlóan ellenzi az RMDSZ a verespataki ciántechnológiás aranybányászat beindítását, viszont a PDL egyre inkább arra hajlik, hogy bólintson rá a jelentős külföldi beruházásra. Újabb lényeges nézetkülönbség, hogy az RMDSZ egyre inkább ízlelgeti a területi autonómia fogalmát, miközben Basescuék azt továbbra is elvetik. Felmerül tehát a kérdés, ki hagyja fel elveit. Ilyen lényeges szemléletbeli különbségek mellett meddig tarthat a frigy? Erre azonban csak az idő ad választ. Remélhetőleg azonban addig kitart, amíg az RMDSZnek s ikerül véghezvinnie, amit a házasságtól remél, így például a kisebbség jogok bővítését és a régóta húzottnyúzott kisebbségi törvény elfogadását, ami a közös kormányprogramba is bekerült. (Balázs Bence) vissza Beszél ön szlo vákul? Felvidék.ma • 2010.01.09. Ettől az évtől Szlovákiában jogi személyeknek büntetést kell fizetniük, ha képviselőjük olyan helyen beszél magyarul, ahol ezt a nyelvtörvény tiltja. A jogszabály és a végrehajtási utasítás sok mindent nem szabályoz, é s ez tág teret ad a hatósági önkényeskedésnek. A szlovák kormány a múlt év végén fogadta el a pozsonyi parlament által már jóváhagyott államnyelvtörvény végrehajtási utasítását. Így januártól jöhetnek a bírságok. A szeptember óta hatályos nyelvtörvényhez a jogszabály vitás pontjainak tisztázása érdekében készült el a végrehajtási utasítás. Ennek értelmében lesz büntethető már újévtől minden törvénysértő. A hivatalok, önkormányzatok, vállalatok, gazdasági társulások számára kiszabható bírság száztól ötezer euróig terjedhet. A végrehajtási utasítás irányelveinek elkészítésébe egyedül Knut Vollebaeknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosának volt némi beleszólása, de a szlovákiai magyarok választott képviselete, a Magyar K oalíció Pártja ajtón kívül maradt. Tulajdonképpen egy rideg, tudatos kormányzati kalkulációról van szó, melynek valódi célja elsorvasztani a kisebbségi nyelvhasználatot, felszámolni a határ menti települések magyar jellegét.
