Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.09 . 31 A végrehajtási utasítással ugya naz a probléma, mint a törvénnyel. Mindkettő nehezen értelmezhető, vagyis egy kerettörvényre egy keretutasítási rendszert próbálnak ráhúzni. A hatóságok pedig a törvényre hivatkozva, a pontatlan, hiányos és elnagyolt fogalmazást kihasználva, önkényesen int ézkedhetnek. A pozsonyi kormányzat viszont szemlátomást elérte célját. Sólyom László magyar államfő Szlovákiából való kitiltása után újabb muníció érkezett a szélsőségesen nacionalista politika számára, folyamatosan bevethető állapotban tartva a többségi l akosság mélynemzeti érzelmeit. Az államnyelvtörvény egyik legérdekesebb pontja a bírságolás. A végrehajtási utasítás 21 ismérvet sorol fel. Ezek a büntetés kiszabásánál az arányosságot hivatottak megőrizni, hogy a bírságok között ne legyen indokolatlanul n agy különbség. Viszont, miután a szöveg nem rendelkezik a kiszabható bírság pontos összegéről, ez tág teret adhat a hatóságok önkényeskedésének. Sőt, a kirótt büntetéseket afféle "szégyenfalként" a kulturális minisztérium a honlapján is közzéteszi. A minis ztérium az államnyelvtörvény alkalmazásának állapotáról kétévente jelentést terjeszt be a kormánynak, értékelve a kiszabott büntetések hatékonyságát. Pozitívum, hogy a nemzetiségi sajtó a földrajzi neveket nem köteles szlovákul közölni. Az új jogszabály ug yanakkor nem tér ki az oktatás számos területére, így nem szabályozza, hogy középfokú továbbtanuláskor a felvételi vizsgát milyen nyelven lehet letenni. Ez viszont az iskolaigazgatóknak ad lehetőséget a döntésre. A közhivatalokban szükség lesz a magyarszl ovák szótárra A nyelvháború egyre inkább többfrontos csatává alakul. A törvény alkalmazása mellett a két ország között diplomáciai hadviselés is zajlik, melyben Szlovákia áll nyerésre. Robert Fico odahaza jól meg is él ebből a művileg gerjesztett konfliktu sból. A végrehajtási utasítás elfogadása kapcsán egyenesen fényes diplomáciai sikerről beszél, melyre a "jövőben is építeni kell". A magyar diplomácia csak lohol az események után. Két nappal a végrehajtási utasítás december 16i elfogadása előtt Hágában, az EBESZ főbiztosánál közvetett nyomásgyakorlással megpróbálta kitolni a szlovák döntéshozói folyamatot, többek között a szécsényi miniszterelnöki találkozón elfogadott megállapodás megszegésével érvelve. A szlovák miniszterelnök viszont mindezt lesöpörte az asztalról. Tehette, hiszen pártját a napokban választották meg, elsöprő többséggel, a Szocialista Internacionálé teljes jogú tagjának. NINCS BENNE RENDSZER Hivatalos érintkezésben húszszázalékos lakossági arány felett a kisebbségek szóban és írásban i s használhatják anyanyelvüket, formanyomtatványokra, hivatalos tájékoztatásra jogosultak, de az útmutató azt is kimondja, hogy egy hivatalnok nem köteles ismerni az adott kisebbség nyelvét, még akkor sem, ha ott a magyarok aránya a törvényi határ, vagyis a húsz százalék fölött van. Az állami alkalmazottak, a tűzoltók és a fegyveres erők tagjai szolgálati viszonyban kizárólag államnyelven beszélhetnek egymás között. Két nemzetiségi állampolgár csak akkor használhatja nyilvános érintkezésre anyanyelvét, ha ni ncs jelen harmadik személy. Amennyiben jelen van, és ő nem érti vagy úri kedvéből úgy dönt, nem akarja használni a kisebbség nyelvét, át kell váltani szlovákra. Az irányelveknek ez a rendelkezése nehezen értelmezhető, mert nem világos, mit is jelent a "jel en lenni" kifejezés. Mi a teendő például akkor, ha egy hivatal nagyobb termének túloldaláról kezd el elégedetlenkedni valaki, miután megüti fülét a magyar szó? Ráadásul úgy, hogy az ügyintézésnek nem is részese? Az sem világos, hogy ez hivatalos vagy magán beszélgetésnek számít. Az önkormányzatok a kisebbség nyelvén is tanácskozhatnak, ha ezzel minden jelenlévő egyetért. Viszont elég, ha csak egy szlovák nemzetiségű képviselő, aki a magyar nyelvet tökéletesen bírja, tiltakozik ez ellen - ekkor már az ülést s zlovákul kell lefolytatni. Az 1996. január 1. és 2009. augusztus 31. között nem államnyelven vezetett jegyzőkönyveket 2009. december 31ig ki kellett egészíteni tartalmilag azonos, államnyelvű szöveggel. Ez túl szoros határidő, és valószínű, hogy lesznek k özségek, ahol a gyors átállás kivitelezhetetlen. Rájuk január 1jétől büntetés vár. Az 1996. január 1. és 2009. augusztus 31. között csak az adott kisebbség nyelvén elhelyezett emlékműveket, emléktáblákat 2009. december 31ig összhangba kellett hozni az ál lamnyelvtörvénnyel. Ha az emlékművekről hiányzik a szlovák felirat, pótolni kell, mégpedig úgy, hogy a más nyelvű szöveg csak az államnyelvű felirat után következhet. A magyar szöveget a szlovákkal megegyező vagy kisebb betűmérettel lehet feltüntetni. A ko rmány is elismerte, hogy a törvény több rendelkezése közelebbi magyarázatot igényel. Az új szlovák nyelvű táblák kihelyezésének költségeire ötszázalékos önrész mellett anyagi hozzájárulás igényelhető. Viszont december 31ig - a szoros határidő miatt - az ö nkormányzatok nem tudták ezt a támogatást igénybe venni. A jövőben a vállalkozások cégéreit szlovákul is ki kell írni. Ugyancsak szlovákul kell kiírni a vállalkozáshoz szükséges információkat. Arról viszont nem szól a törvény, hogy ha valaki a boltja ajtaj ára csak magyarul írja ki: nyitva tartás reggel 8tól délután 3ig, akkor ezért büntetést kelle fizetnie. Az sem világos, hogy egy magyar faluban az
