Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-09
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.09 . 44 Kapzsi mogulok, kiszáradt földek A gazdaság tekintetében kétségkívül eredménynek lehet elkönyvelni néhány állami nagyvállalat privatizálását. Az el múlt öt év során olyan tekintélyes külföldi beruházók jelentek meg Romániában, mint a Ford, amely Craiován nyitott üzemet, illetve a Kolozsvár mellett beindult Nokiagyár. Nem sikerült viszont „megfogni” a Mercedest, amely a romániai infrastruktúra képtele n állapota miatt Magyarországon nyitotta meg gyáregységét. Továbbra sem talált vevőre a vasúti áruszállítási vállalat, az Oltchim és a craiovai repülőgyár. Emellett az állami vállalatok tevékenységét valósággal megbénítja a körbetartozás, ami miatt beruh ázásra sincs elegendő tőke. Traian Băsescu „a kapzsi mogulok” ürügyén egyenesen óva int olyan állami nagyegységek privatizálásától, mint a Román Posta vagy a CEC. Ugyanakkor öt esztendő sem volt elegendő számára ahhoz, hogy megoldja az „okos fiúk” problé máját: azokról a seftelőkről van szó, akik politikai kapcsolataikat felhasználva az államtól olcsón vásárolt energiát piaci áron adják tovább – nem egyszer szintén állami vállalatoknak. Traian Băsescu „a kapzsi mogulok” ürügyén óva int az állami nagyegys égek privatizálásától Az energetikánál maradva: a rendszer elavult és még csak terv sem körvonalazódik korszerűsítésére, jóllehet az államfő nem győzi hangsúlyozni az energetikai szektor fejlesztésének, az ország energetikai függetlenségének szükségességét . A mezőgazdaság továbbra is az öntözéses gazdálkodás hiányát sínyli meg, az egyre gyakoribb aszályok a legkegyetlenebb adószedőnél is jobban megdézsmálják a gazdák bevételeit. 1989 előtt Romániában hárommillió hektárt öntöztek, most alig 200 ezret, mind emellett 1,8 millió hektárnyi mezőgazdasági terület hever parlagon. A farmerek nagy késéssel kapják meg az amúgy is elégtelen állami támogatások összegét, nemrégiben emiatt a fővárosban és az elnöki palota előtt tüntettek. A kisgazdák támogatására kidolg ozott Első siló program nem működik, igaz nem is működhet, hiszen gyakorlatilag be sem indították. Úttalan utak Az infrastruktúra, a szállítások tekintetében Románia egyáltalán nem mondható európai, de még keleteurópai országnak sem, például Magyarorszá gra gondolva. A Traian Băsescukorszakban jóformán alig épült autópálya, még a tengerpartra vezető Nap sztráda sem készült el teljesen. A Cernavodă – Konstancaszakasznak idén már teljes gőzzel kellett volna épülnie, a munkálatokhoz azonban hozzá sem kezdtek , mivel – egyebek között pénzhiány miatt – nem sajátították még ki a nyomvonal mentén fekvő területeket. Az északerdélyi autópálya több szempontból is a rekordok könyvébe kívánkozik: úgy is, mint a leglassabban, és úgy is, mint a legdrágábban épülő sztrá da. Öt év után most készült el az első, 42 kilométeres szakasz, az avatáskor derült csak ki, hogy ebben az esetben is maradtak befejezetlen munkálatok. Áll a Comarnic – Brassósztrádaszakasz építése is, a koncessziós szerződést a román illetékesek mindeddig nem írták alá, holott tavasz óta ismert a versenytárgyalás nyertese. Az utóbbi időszak sűrű vasúti balesetei szinte fölöslegessé teszik a vasúti közlekedés állapotának ecsetelését. A pályatestek felújítására jóformán semmit sem fordítottak ebben az idősza kban, így öt év alatt a sebességcsökkentést megkövetelő veszélyes vasútszakaszok száma hatszázról ezerre növekedett. A Traian Băsescu bizalmi embere, Radu Berceanu által vezetett közlekedési tárca idén legfeljebb csak a băneasai felüljáró, valamint a plo ieştii körgyűrű átadását jegyezheti be eredményként mérlegébe. Ügyetlen pénzügyek A pénzügyek tekintetében egészen katasztrofális dolgok történtek. A minimáladó bevezetése nyomán idén több mint 113 ezer vállalkozás kényszerült bezárni kapuját. A vállal kozókat súlyosan érinti a tőzsdei tranzakciókra kivetett adó 16 százalékra történt növelése, a korábbi egy százalékról. Az intézkedés értelmetlenségét jól bizonyítja az a körülmény, hogy miközben ez az emelés súlyos terhet jelent a vállalkozóra vagy a rész vényesre, addig alig hoz valamit az államkasszába.
