Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-09
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.09 . 45 Az Európai Unió viszonylatában egyébként továbbra is a romániai cégek fizetik a legnagyobb adókat és illetékeket. Végül, de nem utolsósorban, Traian Băsescu minden ígérete ellenére mindmáig nem fogadtak el a jelenlegi követelményeknek megfelelő, korszerű adótörvénykönyvet, jóllehet azt több alkalommal is sürgette már a Nemzetközi Valutaalap. vissza Az EBESZ másfél évtizede Tizenöt esztendővel ezelőtt fejezte be munkáját az E urópai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 9. csúcstalálkozója, létrehozva a kontinens új, állandó szervezetét. ÚMSZ, MTI | 20091209 00:16:51nyomtat | elküld A másfél évtizeddel ezelőtt megszületett Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve zet (EBESZ) létrehozói már a 21. század Európájának konfliktusait is kezelni képes, hatékony mechanizmusban gondolkodtak, de az akkori problémák behatárolták a jelentkező eredményeket. A budapesti csúcs igazi jelentősége csak évekkel később mutatkozott meg . Orosz – amerikai vita – Budapesten Az 53 ország állam- és kormányfői akkor gyűltek össze a magyar fővárosban, amikor még éppen csak elindultak új útjukon a keletközépeurópai térség új demokráciái. Amikor a Szovjetunió 1991es felbomlása után felocsúdó Oroszország még nem találta meg biztonsági és gazdasági érdekeinek új határait, éppen erejének, befolyásának felmérésével foglalkozott. Amikor a volt szovjet térség éppen csak megszületett államai területén a múltból örökölt és friss etnikai konfliktusok fokozták a feszültséget. Amikor a balkáni háború végét és az azt követő rendezést illetően csak a kérdések voltak bizonyosak, a válaszok még nem körvonalazódtak. Oroszország határozottan ellenezte a NATO keleti irányú bővítését. Erről Budapesten nyílt v itába keveredett Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök. A kérdés a magyar kormányfő és Jelcin találkozójának napirendjén is szerepelt. Horn Gyula arról próbálta meggyőzni az orosz vezetőt, hogy a bővítéssel stabil övezet jön létre Oroszország körül, ami Moszkvának is érdeke. Meghátráló atomfegyverek Fontos előrelépés történt viszont az európai biztonsági struktúra megteremtése irányában. A nukleáris fegyverek továbbterjedését sikerült megakadályozni, Ukrajna lemondott atomhatalmi státusáról, és Fehéroroszországban, Kazahsztánban sem maradtak atomfegyverek. Célként fogalmazódott meg a vegyi fegyverek fejlesztésének, előállításának, felhalmozásának és alkalmazásának tilalmát kimondó egyezmény ratifikációs folyamatának felgyorsítása, illetve a katonai ellenőrzés hatékonyságát növelő Nyitott égbolt szerződés életbe léptetése. Az európai biztonság mára klasszikussá vált „Vancouvertől Vlagyivosztokig” formulája ekkor vált általánosan használatossá. Lehetővé vált az egész Európára kiterjedő, az E gyesült Államokat, Kanadát és Oroszországot is magába foglaló közösség kialakulása, az ezt képviselő szervezet létrejötte. Megerősítették a helsinki záróokmányban és a későbbi EBEÉdokumentumokban foglalt elveket, amelyek különösen az emberi, kisebbségi jo gok tekintetében voltak fontosak. Biztonság – demokratikus eljárásrendben A csúcstalálkozó határozottan elítélt mindenfajta terrorista cselekményt, rámutatva, hogy ilyet semmiféle körülmény nem igazolhat. Az átfogó biztonsági koncepció lényege az volt, hogy a részt vevők más államok rovására nem érvényesíthetik nemzeti érdekeiket. A záródokumentum kimondta, hogy a résztvevő államok „demokratikus eljárásrendben építik
