Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 27 Vajdaság fejlesztése – Több mint másfél ezer projektum 50 milliárd dinárból – A Tartományi Képviselőház elfogadta a Vajdasági N agyberuházási Alap hároméves jelentését Magyar Szó Varjú Márta 2009. december 3., csütörtök A Tartományi Képviselőház tegnapi ülésén a Vajdasági Nagyberuházási Alap jelentését tárgyalta meg. A képviselőknek első alkalommal nyílt lehetőségük vitázni a három évvel ezelőtt létrejött alap eddigi tevékenységéről. Vitaindítójában dr. Bojan Pajtić , a Vajdasági Nagyberuházási Alap igazgatói bizottságának az elnöke, a TVT elnöke elmondta, hogy a nagyberuházási alap működtetésével Vajdaság autonómiájának lényeg i szerepe kikerekedik, s a gyakorlatban legelőször itt fog megvalósulni az autonómia. Eredetileg az volt az elképzelése, hogy a köztársaság által az adóból visszaszármaztatott hétszázalékos költségvetési résznek a 3/7dét fordíthatják a Vajdasági Nagyberuh ázási Alap által támogatott projektumokra, de Vajdaság ennél jóval többet fektetett be ezekbe a projektumokba. Konkrétan évente 42,8 százalékot. Pajtić szólt arról, hogy számszerűleg mit, hol és mennyit építettek az elmúlt három év során. Gyakorlatilag nem volt olyan helység vagy község, település Vajdaságban, ahol ne folytak volna valamilyen munkálatok. Ami azt jelenti, hogy az elmúlt három esztendő során sokkal többet tettek Vajdaságért, mint az azt megelőző harminc évben. A TVT elnöke újságíróknak a köv etkezőket nyilatkozta: – Szerbia Alkotmányának köszönhetően Vajdaságnak szavatolva van bizonyos befektetési összeg a nagyberuházások terén. Ezt mi meg is tettük, és ezért kerülhetett arra sor, hogy az elmúlt három év során ilyen nagy ütemben fejlődhetett Vajdaság. Egyetlenegy lakott terület sincs a tartományban, ahol nem történt valami ezen a téren. Számos műút, csatornahálózat, vízvezetékhálózat, kórház, egészségház, iskola épült, és arra is odafigyeltünk, hogy a régió egyenletesen fejlődjön. Természetes en előre megállapítottuk, hogy mik lesznek a prioritások, szem előtt tartva, hogy Vajdaság lakosai minél színvonalasabban éljenek. A következő sorrendben szabtuk meg a elsőbbséget: a gazdaság fejlesztése, beruházás, ipari övezetek építése, valamint az infr astrukturális tevékenységek fellendítése, amire azért volt szükség, hogy megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy újabb beruházók érdeklődjenek Vajdaság iránt. Ehhez tartva magunkat több mint száz víz- és csatornahálózatot, rengeteg új utat, sok iskolát épí tettünk, továbbá magasabb szintre emeltük az egészségügyi szolgáltatást, és nem utolsósorban, sokat tettünk a nemzeti közösségek indentitásának megőrzéséért. Oly módon valósítottuk ezt meg, hogy beruháztunk azokba a vajdasági intézményekbe, amelyek a multi kultúra megőrzésére hivatottak. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a jövőben miként fog megvalósulni a nagyberuházás, a statútumnak köszönhetően vajon több pénz jute erre a célra, Pajtić azt mondta, hogy a jövőben olyan beruházások felé orientál ódnak majd, amelyek a tartomány fokozottabb fejlődését segítik elő, különös figyelmet szentelve az egészségügyi szolgáltatás színvonalának jobbá tételére. Jövőre várhatóan befejeződik a Vajdasági Klinikai Központ építése, a Kamenica II., és a végéhez ér ma jd a hídépítési folyamat a Tiszán. Ugyanakkor folytatni fogják azoknak az ipari övezeteknek a kiépítését, amelyek esetében a helyi önkormányzatok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy rájuk nézve ez prioritást jelent. A statútum és a pénzügyek viszonyáró l Bojan Pajtićtól megtudhattuk, hogy a hatáskörök átruházásával együtt jár a pénzügyi keretnek az átruházása, tehát nem fognak új adminisztrációt teremteni Vajdaságban az új hatáskörökkel párhuzamosan, hanem a köztársasági intézményeknek egy adott részét t elepítik át Vajdasági szintre. Ez egyben az eszközök automatikus átütemezését is jelenti. Jovica Đukić Vajdasági pénzügyi titkár részletesen elemezte a 2006. december 12én alakult Vajdasági Nagyberuházási Alap pénzügyi jelentését egész 2009. november 10ig. Ez alatt az idő alatt 1698 projektumot valósítottak meg tartományszerte, amelyre 50 milliárd 838 millió dinárt költöttek. Érdekes módon az évek múlásával mind kevesebb eszközt ruháztak be, tehát az alap létrejötte után 2007ben 20,124 milliárdot, a köv etkező évben 18,534 milliárdot, az idén pedig csak 12,178 milliárdot. Igyekeztek egyenletesen a fejlettségi szinthez igazodva befektetni községek- és városokszerte. Néhány adatot kiemelnénk, hogy hova mennyi pénz jutott: Ada 1,737 milliárd, Topolya 603 mil lió, Óbecse 541 millió, Verbász 1,496 milliárd, Nagybecskerek 1,993 milliárd, Magyarkanizsa 913 millió, Nagykikinda 1,874 milliárd, Kúla 875 millió, Kishegyes 488 millió, Törökbecse 616 millió, Törökkanizsa 565 millió, Újvidék 9,942 milliárd, Pancsova 2,40 8 milliárd, Zenta 457
