Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.03 . 28 millió, Zombor 1,762 milliárd, Szenttamás 453 millió, Szabadka 2,813 milliárd, Temerin 236 millió és Csóka 479 millió dinár. Az esti órákban a Tartományi Képviselőház elfogadta a Vajdasági Nagyberuházási Alap jelentését. vissza A vidékfejlesztésben fellelhető lehetőségek – Glatz Ferenc: A magyarságpolitika a Kárpátmedencében napjainkban elsősorba n vidékpolitika Magyar Szó Pesevszki Evelyn 2009. december 2., szerda A kisebbségpolitikának új irányt és esélyt adhatnak a szakpolitikák. Ezalatt érthetjük például a vízügyet, a vidékfejlesztést, vagy a határon átnyúló közös programok megvalósítását. Az európai vidékfejlesztési politika nemzeti vidékfejlesztési hálózatokat hoz létre, amelyek az Európai Unió támogatásának és a jó gyakorlat példájának hatására mozgósítják a helyi közösségeket. Magyarországon ez a szervezet a Magyar Nemzeti Vidéki Hálóza t, amelynek elnöke, Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke következetesen hangsúlyozza, hogy a Kárpátmedencei magyar kisebbségpolitika számára nagy í géretet jelent, hogy az EU jelentős összegekkel támogatja a vidékfejlesztést és a határon átnyúló együttműködést. Glatz Ferenc lapunknak a következőket mondta el a vidékfejlesztés témájának fontosságával kapcsolatban: – A gazdasági világválság hívta fel l egerőteljesebben a figyelmet arra, hogy a lokális közösségeknek sokkal nagyobb szerepe lesz, mint azt korábban gondolták volna egyesek. Még15 – 20 évvel ezelőtt is azt hittük, hogy a világot néhány nagy nemzetközi cég uralja. Továbbá azt hittük, hogy a világ összes lakója egy nagy üzembe szerveződik majd, amelyek tervezői, üzemeltetői határozzák meg a lokális közösségek életét is. A mostani helyzetben kiderült, hogy ez nem így van. Ha egyes államok nem támogatták volna pénzeszközökkel a világ bankrendszerét, akkor valószínűleg egy soha nem látott gazdasági világválság bontakozott volna ki. Többek között az én és mindannyiunk adófizetői pénzéből küszöbölték ki a nagy nemzetközi cégek szamárságait. A lokális közösségek szerepe tehát felértékelődött, a lokális kö zösségek 80 százaléka pedig vidéken él. Amennyiben továbbra is jellemző marad a vidék elhagyása, a munkahelyek megszűnése ezekben a térségekben, abban az esetben 20 – 30 év múlva az emberiség java része nagy világvárosokban lakik majd. A vidéki térségek sors a ebben az esetben az elvadulás lenne. Ezt a jövőképet nem szabad megvalósulni hagyni. Ezért az EU tervszerű, vidékfejlesztési projektumaival igyekszik befolyásolni a gazdasági és társadalmi fejlődéseket. Elsősorban az államnak kell lépéseket tennie annak érdekében, hogy a tőke ne csak a városokba kerüljön. Természetgazdaságilag, emberközösségileg jó vidékeket kell kialakítani. Mikor és miért fogalmazódott meg a stratégia, amelynek értelmében a vidékfejlesztésnek nem szabad egyegy ország határain belül me grekednie? – A térségi fejlesztés 150 évig szenvedett nemzetállami szempontok miatt. A térségfejlesztés korábban az államok közigazgatásától, a fővárosok érdekeitől függött, és nagyon gyakran a helyi gazdaságitermészeti adottságokkal ellenben valósult me g. Az európai fejlődési rendszert regionális alapokra kell helyezni, olyan közösségekre támaszkodva, amelyek a határokon átlépő fejlődést kívánják erősíteni. Ezért az EU már 2000ben megpróbált az interregionális alapokkal pénzt biztosítani azon vállalkozá sok számára, amelyek a régiók vagy államok közötti beruházásokra alapoztak. Az EU azonban megállapította, hogy a 2000 – 2007 közötti interregionális projektumok nem töltötték be a hozzájuk fűzött reményeket. Azért nem voltak teljes mértékben sikeresek ezek a projektumok, mivel túl erősek voltak a nemzetállami adminisztrációk, valamint túl erősek voltak a többpárti demokrácia politikai választási mechanizmusai. Egyes államokban szavazatvadászathoz kötötték a fejlesztéseket, nem pedig a regionális adottságokhoz . Ezért az EU kijelentette, hogy sokkal határozottabb, sokkal inkább bilaterális fejlesztési rendszert kell kidolgozni. Így jött létre az európai területi egységek közötti együttműködés 2007 – 2013as periódusa. Ebben az új szakaszban államokra és államok kö zötti együttműködésekre bontották le a rendelkezésre bocsátott összegeket. Elsősorban természetesen az unió tagállamai közötti együttműködésről volt szó, másodsorban viszont a szomszédos, nem EUtagállamokkal való együttműködésre is nagy súlyt fektettek. Í gy jött létre Szerbia és Magyarország között is a határokon átívelő, vidékfejlesztési együttműködés. Erre az unió mintegy 4,7 milliárd forintot hagyott jóvá. Ez az összeg a közös projektek 80 százalékát fedezi, a maradékot az államoknak kell előteremteniük . Ennek az együttműködésnek és a határokon átlépő érdekeknek a függvényében a természetgazdálkodás, az infrastruktúra, illetve gazdaság is fejlődhet, új munkahelyek jönnek majd létre, és a magyarság megmaradását is támogatja a szóban forgó együttműködés.
