Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regg eli Sajtófókusz 200 9 . 11.26 . 26 A katalán, a baszk, a lengyel, az orosz, a walesi és a skót kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében felszólalók, a konkrét szlovák esettől eltávolodva, de ugyancsak az Európa i Unió felelősségét firtatták, és az Európai Bizottság azonnali aktív, hatékony és konkrétan kisebbségi nyelvhasználatot támogató beavatkozását kérték. Az uniós „többnyelvűségi politika” egyelőre gyakorlatban nem fedi a kisebbségi nyelvhasználati valódi vé delmét. A nyelvtörvény védelmében csak a szlovák kormányzó pártok képviselő szólaltak fel, akik úgy látják, hogy a törvény nem ellentétes a nemzetközi jogszabályokkal és az arról folyó vita csupán a magyarok szélsőségességét bizonyítja. Beszédében szinte m indegyikük szóba hozta a magyarországi szlovák kisebbség „rossz sorsának” kérdését. Fontos különbség volt továbbá, hogy amíg a felszólalók többsége nemzetközi szintű problémaként kezeli a kérdést, hiszen alapvető emberi jogi sérelmekről van szó, addig a sz lovák kormánypárti képviselők bilaterális konfliktusnak állítják be a problémát. Gál Kinga helyesen jegyezte meg ebben a kontextusban, hogy itt a többség – kisebbség konfliktusáról van szó, amelyben a kisebbség hangját nem szabad elnyomni, és aminek védelméb en az EUnak kötelessége fellépni. A két álláspont között „középen” szólalt fel az osztrák, a spanyol és tulajdonképpen az ellenzéki szlovák képviselő, Anna Záborská asszony is. Ők a törvényt önmagában nem találják törvénysértőnek, de ennek ellenére hangsú lyozták a kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, és annak szabályozását (a józan ész keretein belül), hogy minden kisebbség békében élhessen az országában. Kettős mércét alkalmaz az Európai Unió! A vita több hozzászólója is rávilágított arra a kettős mércére, amelyet már jó pár éve vetnek az EU szemére, amennyiben emberi és kisebbségi jogok védelméről van szó. Itt lenne az alkalom, hogy változtasson ezen. Gál Kinga fideszes képviselőasszony erre egy történelmi példával mutatott rá: Az az Európai Unió, amelynek nyomására 1999ben Szlovákiának törölnie kellett a nyelvtörvény szankciókra vonatkozó paragrafusait, az most már a diszkriminatív törvény módosí tására sem hajlandó felszólítani a már tagország Szlovákiát. A lettországi orosz kisebbségi tagja, Tatja na Zdanoka , a szocialista Tabajdi Csaba és a jobbikos Balczó Zoltán , az emberi jogok területén fennálló kettős mérce oldaláról közelítette meg ezt a kérdést, és mutattak rá az Unió dokumentumaiban lefektetett elvek és a gyakorlati alkalmazásuk között húzódó szakadékra. Zdanoka asszony nem látna kivetnivalót abban, hogy az Unió rámutasson rossz példákra (pl. szlovák nyelvtrövény), még akkor sem, ha nincsen jogalapja gyakorlati szankciók alkalmazására. „Milyen alapon bírálja az Unió Kínát, ha ugyanekkor nem ítéli el Szlovákiát?” – tette fel a kérdést Tabajdi. Balczó pedig az Alapjogi Charta cseh optoutjának gyalázatos esetét hozta fel beszédében, mint a kettős mérce gyakorlati megvalósulásának egyik esete. A vita a késői óra ellenére izgalmas, színes és az ügyet sok oldalról körbejáró vitának bizonyult. Mintha egyeztettek v olna a képviselők, hogy senki ne ismételje, illetve vegye ki a szót a másik szájából. Az osztrák képviselő, Hans Swoboda egyik megjegyzése lehet jó összefoglalója a kisebbségi nyelvek védelmével foglalkozó napirendi vitának, illetve lehet üzenete a nyelvha sználat védelméért küzdőknek: „Annyi embert érsz, ahány nyelven beszélsz!”. A vita puszta léte tehát az első, a Bizottság elmozdulásra esélyt adó hozzáállása pedig az este második sikere volt. Hogy az Unió további hasonló gyümölcsöket arathasson, még többs zör kellene ilyen és hasonló ügyekben plenáris vitát tartani. Az pedig, hogy a nyelvtörvény ügyében, annak visszavonásában vagy legalábbis módosításában is sikereket lehessen elkönyvelni – tehát amiért a vita napirendre tűzését egyáltalán kezdeményezték – még sok tenni való akad. Egy teljes lista összeállításának szándéka nélkül, és csak a nemzetközi porondra pillantva, többek között alapvető fontosságú: a magyar kisebbség képviselőinek bevonása a OSCESzlovákia párbeszédbe; fontos a Bizottság imént tett íg éretének megvalósulása; üdvözlendők Jerzy Buzek pozsonyi látogatása és tárgyalásai ; kívánatos az Európa Tanács múlt héten kiadott jelentésé ben megfogalmazott ajánlások betartatása, továbbá az ügy hasznára válhat Lluís Maria de Puig, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke felajánlot ta, hogy segít a szlovák nyelvtörvény ügyében Magyarországnak. vissza RMDSZ kontra Fidesz Huszonnégy óra alatt óriásit fordult a világ Romániában. Az elnökválasztás első fordulójában szűken nyertes Traian Basescu államfővel szemben létrejött egy hárompárti koalíció – benne a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. Aczél Endre| Népszabadság| 2009. november 26. |
