Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 24 Barroso szerdán az Európai Parlamentben a következőképpen csillapította le a képviselők et, akik „Európa elnöke”ként emlegették az új pozíciót: „sajnálom, de nem lesz olyan pozíció, hogy „Európa elnöke”. Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lép, akkor az Európai Tanácsnak lesz állandó elnöke. Fontos megérteni a különbséget, mert néha úgy érzem, hogy furcsa feltételezések keringenek az intézményekkel kapcsolatban.” A reformszerződésben nincs egészen pontosan meghatározva az új elnöki poszt jogköre, számos részlet még tisztázásra vár. Minden bizonnyal sok múlik majd a pozíciót először betöltő pol itikuson is, és sok minden aszerint alakulhat, az új vezető mennyire és mire használja ki majd a poszt nyújtotta lehetőségeket. Barroso gyakran képviseli a közösséget nemzetközi fórumokon, így számára különösen fontos kérdés, hogy mily jogköröket kap maj d az új elnök. Egy új, erős elnöki pozíció ugyanis jelentősen gyengítheti z Európai Bizottság elnökének hatásköreit is. Az Európai Bizottság elnökének nincsen beleszólása az Európai Tanács állandó elnökének megválasztásába, de Barroso figyelmeztetett: a Bi zottság nem fogja elfogadni azt a feltevést, hogy az Európai Tanács állandó elnöke „Európa elnöke”. Néhány tagállam, például Franciaország olyan erőskezű, széles jogkörrel rendelkező elnököt szeretne, aki képes az Egyesült Államok és Kína kapuit megnyitn i, és velük azonos súllyal képviselni a közösséget nemzetközi porondon. A pozícióval kapcsolatban jelenleg legtöbbször Tony Blair volt brit miniszterelnök neve merül fel. Amennyiben Blair lenne az első elnök, valószínűleg túllépné a szerződésben körvonal azott adminisztratívabb és inkább reprezentációs szerepkörrel bíró funkciót. Blair jelöltségével kapcsolatosan folyamatosan felrótt kifogás országa iraki szerepvállalása, valamint az a tény, hogy a közösség számára ilyen fontos pozíciót hogyan tölthet be e gy politikus, akinek a mandátuma alatt Nagy Britannia olyan kulcsfontosságú integrációs projektekből vonta ki magát, mint az eurózóna, vagy a schengeni övezet. Blair nem az egyetlen szóban forgó személy, akiket esélyesként tartanak számon az új pozícióra . A poszttal összefüggésbe hozták már többek között JanPeter Balkenendét, luxemburgi részről JeanClaude Junckert, illetve és Felipe Gonzalez volt spanyol miniszterelnököt is. vissza Megbukott a román kormány – Nagyszeben s zász polgármesterét javasolják miniszterelnöknek Megbukott kedden az Emil Boc vezette román kormány. Első alkalommal fordult elő Románia 1989 utáni történelmében, hogy az ellenzék által a parlamentnek benyújtott bizalmatlansági indítványt a törvényhozás m egszavazta. Tibori Szabó Zoltán Kolozsvár| Népszabadság| 2009. október 14. | A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által a múlt héten benyújtott bizalmatlansági indítványt a Szociáldemokrata Párt is támogatta. Ennek nyomán a kedd kora délutáni titkos szavazáson a képviselők és a szenátorok közül 254en az indítvány mellett, 176an pedig ellene szavaztak, ami a kormány bukását vonta maga után. A nem magyar nemzeti kisebbségek képviselői tartózkodtak, négy szavaza tot pedig semmisnek nyilvánítottak. Emil Boc DemokrataLiberális Pártja (DLP) abban bízott, hogy az ellenzéki pártoknak nem sikerül a kormány megbuktatásához szükséges 236 szavazatot biztosítaniuk. A párt vezető politikusai már a délelőtti vita során bei smerték, hogy az indítvány sorsa az RMDSZtől függ, amelyben azonban "nem bíznak, mert miután megígérte, hogy nem írja alá az indítványt, ezt mégis megtette". Markó Béla RMDSZelnök ezzel szemben bejelentette: az RMDSZ honatyái meg fogják szavazni az indít ványt, ami meg is történt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vitában rámutatott: a Bockormány megsértette a hatalmi ágak elkülönítésére vonatkozó demokratikus elvet, és nem volt képes kezelni a gazdasági válságot, ezért mennie kell. Az
