Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 25 alkotmány szerint Traian Basescu államfőnek konzultációkat kell kezdenie a parlamenti pártokkal egy új többség kialakítására és az új miniszterelnök jelölése érdekében. Mircea Geoana SZDPelnök a szavazást követően kijelentette: a következő időszakban pártja "függe tlen technokrata kormányra" kívánja bízni az ország vezetését. A megbukott kormány ügyvezető kabinetként folytatja a tevékenységét az új kormány megalakulásáig. Traian Basescu közölte: a délután és az este folyamán konzultációkra invitálja a Cotrocenipalo tába a parlamenti pártokat, de mivel egyik párt sem rendelkezik többséggel a törvényhozásban, a következő kormányfőt - a konzultációk nyomán, az alkotmányos előírásoknak megfelelően - maga fogja jelölni. Ludovic Orban NLPalelnök elmondta, hogy pártja Kla us Johannis nagyszebeni polgármestert javasolja miniszterelnöknek. A liberálisok szerint Johannis ismert, politikailag független személyiség, és ismeri az állami közigazgatást, így képes lenne korrekt módon levezényelni a novemberi államelnökválasztásokat . vissza Klaustrofóbia Brüsszelben Václav Klaus cseh államfőnek a lisszaboni szerződés aláírását halogató újabb ötlete pánikká fokozta az intézményi válságot, amelynek megoldása egyelőre nem is látszik . Blahó Miklós Brüsszel| Népszabadság| 2009. október 14. | A láthatóan frusztrált José Manuel Barroso bizottsági elnök azt hangoztatta a cseh kormányfővel folytatott eszmecseréje után, hogy az EU természetesen tiszteletben tartja a prágai demokratikus folyamatot, de a maga részéről úgy véli, ha az alkotmánybíróság másodszor is véleményt nyi lvánít a lisszaboni szerződésről, és újfent kihirdeti annak megfelelését, akkor nincs más hátra, mint az államfői aláírás a parlament mindkét háza által már elfogadott dokumentumon. S nagyon reméli, hogy Václav Klaus köztársasági elnök, aki annak idején mi niszterelnökként benyújtotta országa csatlakozási kérelmét és aláírta a csatlakozási szerződést, az uniós közös értékek és alapelvek alapján nem bénítja meg az EU munkáját. Barroso nem hagyott kétséget afelől, mit gondol Klaus újabb követeléséről, hogy Cs ehország kimaradhasson a lisszaboni szerződéshez csatolt alapjogi chartából, amely az államfő szerint lehetővé tenné, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek leszármazottai kárpótlási kérelmeket nyújtsanak be, illetve pereket indítsanak . De rejtély, merre tovább, ha Klaus megmakacsolja magát. Egyértelműnek látszik, hogy a szerződést már ratifikáló huszonhat tagország nem nyitja meg az alapokmányt, hogy azt ismét ratifikálni kelljen, pláne nem egy ennyire kényes kérdésben. Kérdés az is, Klaus előhozakodhate új feltételekkel? Barroso pedig logikusan a svéd elnökségre hagyja a kiútkeresést. Az október végi csúcstalálkozón már a lisszaboni szerződés kreálta új posztokról akartak az állam- és kormányfők egyezkedni, de most lehet, hogy mégisc sak megfontolják, ne tegyeneke az íreknek adott garanciák példájára politikai nyilatkozatot, amit aztán például a horvát csatlakozási szerződés keretében lehetne ratifikálni, vélhetően 2011ben. Ha Lisszabont mégis kisiklatja Klaus, akkor a nizzai szerző dés alapján kell megkezdeni a bizottság összeállítását, vagyis nem lesz minden országnak biztosa a testületben. Elveszthetie Csehország ezt a posztot, kérdezték Barrosótól, aki azt felelte, igen. De persze akármelyik más tagország is így járhat - tette ho zzá diplomatikusan. Újabb prágai késleltető műveletek A cseh szenátorok egy csoportja további kiegészítő kérdéseket csatol a beadványhoz, amelyet szeptember 29én nyújtottak be az alkotmánybírósághoz. A Klaushívő euroszkeptikus honatyák akkor eredetileg azt kérdezték, sértie a liszszaboni szerződés Csehország szuverenitását és alaptörvényét. Most a római szerződéssel, valamint ennek a dokumentumnak a lisszaboni módosításával kapcsolatban ismétlik meg a kérdésüket. Tomás Jirsa szenátor
