Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 22 Doktori program indul a Sellye János Egyetemen MNO 2009. október 13. 18:49 A komáromi Selye János Eg yetem Tanárképző Kara a 2009/2010es tanévben ötéves költségtérítéses PhDképzést indít Magyar Nyelv és Irodalom tanulmányi programmal - tájékoztatta a Bumm.skt Zakar Piroska rektori asszisztens. Az első évfolyam beindításának késői időpontját az engedé lyezési folyamat elhúzódása okozta. Az Oktatásügyi Minisztérium 2009. augusztus 21én akkreditálta a doktori képzést nappali és levelező tagozaton egyaránt. A képzés időtartama 5 év. A doktori program témavezetői: Prof. PhDr. Szabó András, DrSc., Doc. PhD r. Erdélyi Margit, CSc., Doc. PhDr. Lőrincz Julianna, PhD., Prof. PhDr. Zilka Tibor, DrSc. A doktori program képzési kínálatában nagy súlyt helyeznek a nyelvi és irodalmi, illetve módszertani tanulmányok komplex értelmezésére, az interdiszciplináris megkö zelítésekre, a hallgatók témaválasztásának megfelelő sokoldalú képzésre. vissza A szlovákok most is úgy érzik, nem hibáztak Hírszerző 20091013 20:18 A szlovák külügyminisztérium nem ért egyet azzal az érveléssel, hogy a magyar köztársasági elnök belépésének megtagadása Szlovákia területére augusztus 21én ellentétes lenne az Európai Unió irányelveivel és szabályaival - jelentette ki a szlovák külügyminisztérium szóvivője. Peter Stano arra a magyar bejelentésre reagált, a mely szerint Magyarország kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottságnál, amiért Sólyom Lászlót augusztus 21én nem engedték be Szlovákiába. Az intézkedés indoklásakor, valamint az azt követő diplomáciai jegyzékben - mutatott rá a szóvivő - a szlovák fél világosan megmagyarázta, hogy szerinte a lépés miért van összhangban az uniós jogszabályokkal. A magyar fél által kezdeményezett eljárást azonban Pozsony tiszteletben tartja. "A magyar félnek joga van erre a lépésre" - jelentette ki a szóvivő . vissza Svéd döbbenet: szakadár nyelv született DélSvédország most már soha nem lesz a régi. Az UNESCO ugyanis úgy döntött, hogy a félsziget legdélibb csúcsán található megye, Skåne – eddigi – nyelvjárása mostantól veszél yeztetett nyelv. Nyelv és Tudomány |2009. október 14.||nyomtatás A Svédország legdélibb megyéjét Skånet (ejtsd: szkóne) mostantól nem csak a tömegeket megosztó ízű röviditalról, a Skåne Akvavitről ismerik majd a világban. Legalábbis az UNESCO szerint, ak i az idén összeállított jegyzékébe felvette a skånei dialektust, mint veszélyeztetett nyelvet. Az esemény súlyára jellemző, hogy néhány helyi (értsd: skånei) nacionalista (mert ilyen is van) lapot leszámítva senki sem figyelt fel arra, hogy Svédország – jo ggal – veszélyeztetettnek tartott nyelvei, a pitei, umei, lulei, északi és déli számi nyelvek mellé felzárkózott a skånei is, mint bajban lévő nyelv. Nyelvészek szerint persze a skånei nem más, mint egy dialektus – annak ellenére, hogy a megye nacionalist ái délsvéd dialektus helyett következetesen ódán nyelvként határozzák meg azt, amit beszélnek. A híres svéd orvosíró, Per Christian Jersild egy alkalommal azt találta mondani a skånei nyelvjárásról avagy nyelvről, hogy az annyira ronda, hogy amennyiben v alaki ezt használja, azt illene szinkronizálni, a beszélőinek pedig azt tanácsolta, igyekezzenek mielőbb megszabadulni tőle – írja a thelocal.se. Ezzel nem ért egyet Ulf Teleman, a svéd Északi Nyelvek Intézetének professor emeritusa, aki szerint a skånei é s más dialektusok megőrzése fontos feladat, mivel az ember identitásának fontos része, hogy hogyan beszél. Ugyanakkor maga is osztja azt a véleményt, mely szerint a skånei nem nyelv: nem rendelkezik írásos formával, továbbá egész egyszerűen nem különböztet hető meg számottevően a svéd nyelvtől.
