Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 11 A bizottság új testületének összetétele függ attól, hogy sikerüle a közeljövőben életbe léptetni az unió reformszerződését, amelyről pénteken Írországban népszavazást tartanak, de még a cseh és a lengyel ratifikálási folyamat sem fejeződött be. Amennyiben a szerződés életbe lép, az EUtagállamok közös kül- és biztonságpolitikai képviselője ("uniós külügyminiszter") a bizottság egyik alelnöke lesz. Az elnöktől - és esetleg a főképviselőtől - eltérően a többi biztost a tagállamok kormányainak kell kinevezniük az elnökkel egyetértésben. Az elnök határozza meg minden biztos feladatát, ő osztja el a biztosi portfóliókat a jelöltek kilétének ismeretében. A tagállami jelölések és a bizottság összeállítása e hónap folyamán várható, de az ír népszavazás kimenetelétől függően egyes döntések átcsúszhatnak a hónap legvégén tartandó állam- és kormánytalálkozó utáni hetekre. Miután a tagál lamok megnevezték – a bizottság elnökének támogatását is bíró – biztosjelöltjeiket, azok teljes listáját jóvá kell hagynia a tagországok kormányait képviselő tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A parlament saját bizottságai ajánlásai alapján hozza meg dö ntését. Az EPbizottságok előreláthatólag november és december folyamán hallgatják meg nyilvánosan a biztosjelölteket, megvizsgálva az adott posztra való alkalmasságukat, függetlenségüket, és szaktudásukat. A meghallgatások után a parlament testületileg sz avaz az új Európai Bizottság tagjainak kinevezéséről. Az Európai Parlamentnek a teljes bizottságot testületileg kell elfogadnia, a jelöltek alkalmasságáról egyenkénti meghallgatásuk után tud állást foglalni. Legutóbb, 2004 októberében meg kellett változta tni a biztosok eredetileg tervezett névsorát és feladatait, mert kiderült, hogy a parlament semmiképpen nem fogadja el az eredeti felállást. A bizottság kinevezésén kívül a parlamentnek jogában áll a teljes bizottságot visszahívnia egy bizalmatlansági sza vazással. A parlament sosem gyakorolta ezen jogát, de 1999ben a Jacques Santer vezette bizottságot megfenyegették egy ilyen szavazás kezdeményezésével, és a testület önként lemondott. Az uniós szerz ődés kimondja: "a Európai Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben függetle n. ... A Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől." A bizottságban jelenleg minden tagállam egy taggal rendelkezik. A hatályos szerződések értelmében azonban később cs ökkenteni kellene a tagok létszámát a hatékony működés értelmében. Az uniós reformszerződés eredetileg tovább csökkentette volna a bizottság létszámát 2014től, a tagországok mindenkori számának kétharmadára. Idén júniusi értekezletükön azonban a tagállam ok vezetői - ír kérésre - döntöttek arról, hogy amennyiben a szerződés hatályba lép, megerősítik azt a szabályt, hogy továbbra is minden ország rendelkezhet saját biztossal. Forrás: MTI vissza Választ adott az uniós tanács egy EPképviselőnek Sólyom László szlovákiai beutazásának megtagadásával kapcsolatban Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2009. szeptember 30., szerda Az európai uniós bíróság hatásköre a személyek szabad mozgásának korlátozására vonatkozó i ntézkedések megvizsgálása az EU tagországaiban - válaszolta a tagállamok kormányait képviselő tanács Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselőnek, aki Sólyom László köztársasági elnök augusztusi szlovákiai beutazásának megtagadásával kapcsolatban int ézett kérdést az uniós intézményhez.
