Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 12 Mint a képviselő az MTInek szerdán elmondta, a válaszban az EU soros svéd elnöksége nem nyilatkozott arról, mi az álláspontja a személyek szabad mozgását biztosító uniós elv érvényesítésről a közjogi méltóságok vonatk ozásában. Arra azonban Brüsszel emlékeztetett, hogy a szabad mozgás valamennyi uniós állampolgárnak szerződésben lefektetett joga, amelyet csak közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból lehet korlátozni. Az ilyen korlátozások alkalmazásának megí télése azonban az Európai Bíróság ellenőrzési hatáskörébe tartozik - húzta alá a brüsszeli válasz. Gál Kinga kiemelte: a válaszban megerősítve látja Balázs Péter külügyminiszternek írt levelében kifejtett álláspontját, amely szerint a kormányzat "rend elkezik a kialakult helyzet orvoslására alkalmas eszközökkel, a kormány kezében vannak azok a lehetőségek, hogy az incidenst követően világos jogi választ lehessen kapni az utazás megtagadásának jogszerűségét illetően". Ennek érdekében a magyar kormán yzatnak egyértelmű kezdeményezést kell tennie - hangoztatta a képviselő szerdán, hozzátéve, hogy a külügyminiszternek írt levelére még nem kapott választ. Gál Kinga leszögezte: fontosnak tartja, hogy a kialakult helyzet mielőbb rendeződjön. "Annak érde kében, hogy ez a jogeset valóban példa nélküli maradhasson az unió jogtörténetében, ne kerülhessen sor egyetlen más tagállamban sem ilyen, az európai szellemiséget súlyosan sértő helyzetre, elkerülhetetlen a világos jogi lépések megtétele" - fogalmazott kö zleményében az EPtag. "A konkrétan az államfők mozgására vonatkozó, a tisztelt képviselő által felvetett kérdés vonatkozásában elmondható, hogy az ilyen személyek utazásának megszervezése a szükséges különleges biztonsági intézkedésekre való tekintett el kizárólag az érintett tagállamok felelőssége" - derül még ki az uniós tanács válaszából. A svéd EUelnökség egyúttal üdvözölte a magyar és a szlovák miniszterelnök szeptember 10i kétoldalú találkozóját, és az ülés kapcsán közzétett közös nyilatkoz atot pozitív jelnek tartja. "Ez a nyilatkozat jó kiindulópontként szolgálhat a két ország között fennálló feszültségek feloldásához" - emelte ki az uniós állásfoglalás. vissza Kelemen Hunor: a nagyszebeni példa álljon Románi a előtt Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. szeptember 30., szerda (MTI) A nagyszebeniek megmutatták, hogyan lehet más, nem a többségi románok soraiból kikerülő politikust megválasztani a város élére, ez a példa álljon egész Románia előtt - fogalmazott szerdai nagyszebeni sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje. A politikus arra utalt, hogy bár Nagyszebenben a német kisebbség számaránya mindössze két százalék, mégis a szász K laus Johannist választották meg polgármesternek. Kelemen Hunor kifejezte reményét: Románia lakossága nem akkor fogja felismerni a magyarokban rejlő értékeket, amikor már olyan kevesen lesznek, mint ahányan most a németek vannak Nagyszebenben. A magyar elnökjelölt esélyeit latolgató kérdésekre Kelemen Hunor politikai programjának két fejezetére utalt: az egyik a romániai magyarság sajátos problémáival, a másik az ország minden polgárát érintő társadalmi, szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Az államreformra vonatkozó elképzeléseit érintve kifejtette: Románia alkotmányából ki kellene iktatni a kormány "felelősségvállalásának" lehetőségét (vagyis azt az eljárást, hogy a kormány a bizalmi kérdést felvetve terjesszen be tervezeteket, parlamen ti vita nélkül léptethessen életbe törvényeket), meg kellene szüntetni a "sürgősségi kormányrendeleteket", amelyek szintén megkerülik a parlamentet, s meg kell teremteni az állam intézményei közötti egyensúlyt. Leszögezte azt is, hogy módosítani kell az alkotmány első cikkelyét. "Ne értsen félre senki, nem azzal a szövegrésszel van bajunk, amely Romániát egységes és feloszthatatlan országként határozza meg, hanem a nemzetállam kifejezést szeretnénk törölni" - mondta. Kifejtette: Románia lakosságának t öbb mint 10 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik, ebből 7 százalékot képvisel a magyar. Ez az ország tehát csak papíron lehet nemzetállam, a valóság más" - hangsúlyozta. vissza Kovács László nagy eséllyel marad hat Brüsszelben
