Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-26
MeH Nemzetpolitikai Üg yek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.26 . 33 pedig nincs érettségije, az nem lehetett főiskolai hallgató, tehát diplomája se lehet. A minisztérium szóvivője az ellenvetésekre annyit válaszolt, hogy azért adták ki az utasítást, m ert szeretnék ellenőrizni a hatályos törvények betartását. Az oktatási tárca utasítása elsősorban a felsőoktatási intézmények pedagógusait érinti. A törvény szerint az alap- és középiskolás tanároknak is tudniuk kell szlovákul, az ő esetükben viszont csak azok szlováknyelvtudását firtatják, akik külföldi egyetemen végeztek. A lap emlékezetet arra, hogy ez nagyrészt a magyar pedagógusokat érinti, mivel közülük sokan az elmúlt 20 évben Magyarországon jártak főiskolára vagy egyetemre. vissza Berényi és a politikai fejlődés Paraméter.sk • 2009, szeptember 25 - 11:19 Ardamica Zorán Berényi József politikai pályája még a rendszerváltás hajnalán, akarom mondani, hosszú, éjszakákba nyúló estéin kezdődött, amikor a ma már nem létező Magyar Diákszövetség egyik alapítójaként dolgozott azon demokratikus eszmék érvényesüléséért, amelyek a világ minden normálisnak, demokratikusnak tartható országának berendezkedését meghatározzák. A pártpolitikába az FMKás (MPPés), értsd: liberális demok ratának mondható útvonalon került egyrészt némi szerencsével, másrészt azért, mert felkészültsége, munkája és képességei okán megérdemelte. Ezt hajdani MPPésként és MDSZesként ma is így gondolom. Berényi azok közé az emberek közé tartozott, akik a szlová kiai magyar pártok parlamenti küszöbnek köszönhető kényszerösszevonása után - egyes "ősefemkások" kilépését látva is - hitelt és az ideológiai gulyás fortyogása közepette arculatot igyekeztek adni. Kormánypozícióban ismét csak felkészültségével, a külpolit ikában végzett munkájával vívott ki magának tiszteletet idehaza nemcsak magyar, hanem szlovák körökben is. Tevékenységét külföldön sem becsülték alá. Szalon- és tárgyalóképes, határozott, egyenes ember - ez a kép alakult ki róla. Büszke voltam, hogy baráto mnak mondhatom. A pártbeli kríziseket figyelve is az volt a véleményem: amíg vannak még Berényik (mert minden eddig megfogalmazott MKPkritikám, na meg persze fél évtizeddel ezelőtti kilépésem mellett állítom, valóban vannak rátermett politikusok a pártba n!), addig menthető a párt, az "ügy", addig a kompromisszumok nem lépik át a pragmatizmus és a józan ész határait, addig lesz olyan belső erő, amely visszarántja az MKPt a politikai és az erkölcsi megsemmisüléstől. Szomorú vagyok, amikor a legutóbbi Új S zóbeli interjút olvasom. Szabadelvű demokrataként megértem, hogy egy politikusnak bizonyos értelemben hajlékonyabbnak kell lennie, mint egy kovácsmesternek. Azt is, hogy az ember gondolkodása húsz év alatt sokat módosul. Velem sincs ez különben. Semmi baj om a keresztény konzervativizmussal, hiszen irányadója az európai politikának, értékrendszere sokban egyezik az enyémmel. Nem tagadom meg a jogot senkitől, hogy ezt válassza. Az interjú kapcsán nem szeretném a HÍD - MOST pártot sem minősíteni, de teljesen összezavarodom, amikor Berényi teszi, mégpedig így: "Én a VPNFMK frakciójában kezdtem politikai pályámat 1990ben. Az elmúlt 20 év tapasztalatai arról győztek meg, hogy erős, önálló magyar politikai képviselet kell a megmaradásunkhoz. Ha úgy tetszik, elj utottam oda, ahol az MKDM és az Együttélés volt a 90es évek második felében. A MostHíd alapítói pedig oda fejlődtek, ahol én és FMKs kollégáim voltunk 198990ben, egy forradalmi eufóriában. Ebből a szempontból A. Nagy László a leghitelesebb hidas, hisz en visszatért a gyökerekhez." Az utóbbi mondat ugyan igaz, de az egész - egyébként nagyképű - kijelentés ennél sokkal fontosabb Berényi politikai pályáján, s mivel ő az MKP egyik csúcsvezetője (potenciálisan majdani elnöke), az MKP jövőét illetően is. Hár om dologról szólnak ezek a mondatok. Az egyik, hogy Berényi József, noha évekig vállalt gondokodásmódja és eszméi szerint nevesítve hitelesnek titulálja az új párt egyik meghatározó alakját és a pártot is, önmaga megtagadja ezt a gondolatiságot. Kissé zav aros... Az okokat kereshetnénk rosszhiszeműen mondjuk némi karrierizmusban, jóhiszeműbben a politikai pragmatizmusban, hogy ne kelljen populizmusnak nevezni... (most erre vevők a választók, és a nemsokára hatalomra kerülő Fidesz is ilyen partnerben gondolk odik).
