Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 21 Az uniós képviselőtestület - mondta - kész rész t venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban a két érintett féllel. Jelezte viszont, hogy az EUnak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába, s külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát. vissza "MEGSZENTELIK A TERET" – Mi a magyarázata az ortodox terjeszkedésnek Székelyföldön? Transindex 20090903 Nagy Mihály Zoltán, a Vallásügyi Államtitkárság magyar egyházakért felelős tanácsosa az egyházaknak jutó támogatásokról és a társadalmi szerepvállalásukról is beszél. [kommentekkel] Az utóbbi években a magyar történelmi egyházak folyton arra panaszkodnak, hogy a magyar közösség számarányához képest kevesebb állami támogatást kapnak, az ortodox egyház lévén felülreprezentálva a támogatások elosztásakor. Valóban így van? És ha igen, akkor ennek mi az oka? A magyar egyházaknak is van valamilyen szerepük ebben , vagy itt valamiféle állami, ki nem mondott politika van a háttérben, amely az ortodox egyházat e lőnyben részesíti? Nagy Mihály Zoltán: – Az egyházaknak szánt román állami kereteket – elsősorban – a Vallásügyi Államtitkárság koordinálja. 2002 óta beszélhetünk olyan jogszabályokról, melyek a pályázatok formai követelményeit tartalmazzák, továbbá ugy ancsak 2002 óta ismert, hogy milyen munkálatokra lehet támogatást kérni. Korábban az egyházaknak jutó támogatásokat nem törvény erejű jogszabályok szabályozták, hanem sürgősségi kormányrendeletek – ezek hátránya az volt, hogy egy új kormánnyal a támogatási feltételek is változtak. Jelenleg a román állam elsősorban templomok építését, javítását, továbbá szociális intézmények, programok működtetését támogatja. Idén ez egyébként változott, most már szociális intézmények építésére is lehet támogatást kapni. A törvény azt is szabályozza, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget a felekezetek közt milyen arányban osztják el. A jogszabály nem tartalmaz konkrét arányokat, hanem csak elveket: eszerint az elosztásnál figyelembe kell venni azt, hogy mennyi pénz áll r endelkezésre, azt, hogy a legutóbbi népszámláláskor mekkora volt az adott vallási közösség számaránya az összlakosságon belül, továbbá van egy olyan kitétel, miszerint a pénzeket a szükségleteknek megfelelően kell odaítélni. A Vallásügyi Államtitkárság á ltal kiosztható pénzösszeg (idén 106 millió lej) két alapból áll össze. A nagyobbik – 66 milliós – alap azokat a pályázatokat tartalmazza, amelyeket a parlamenti pártok javasoltak a költségvetés összeállításakor. A parlamenti csoportok az adott frakció szá máranyának megfelelően szabadon rendelkeznek egy bizonyos összeg felett, amelyet bármire fordíthatnak, például út- vagy kultúrházépítésre, iskolák tatarozására, mégis az a szokás – főként a Szociáldemokrata Párt és a DemokrataLiberális Párt politikusai k örében – hogy különböző ortodox templomok építésére és javítására költik. Megnevezik, hogy ezt az összeget melyik templom építésére vagy javítására irányozzák elő, ez megjelenik a Hivatalos Közlönyben, az államtitkárságnak pedig csak egy formális, admini sztratív szerep jut a pénz folyósításában. A másik alapot (idén 44 millió lej) pályáztatással osztjuk ki: az egyházközségnek be kell nyújtani egy pályázatot, ezt bizottsági ülésen beterjesztjük és megvitatjuk, pénzt szavazunk meg, vagy visszautasítjuk azt. Ez a pénzosztási rendszer nem jó, hiszen nem mindig olyan helyekre megy a támogatás, ahol tényleg szükség lenne rá. A magyar egyházak számára pedig mindenképpen hátrányos, mert én kevés olyan PSD vagy PDL
