Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.03 . 22 képviselőt láttam, aki magyar egyházakat támogatot t volna – egyébként van ilyenre is eset, BeszterceNaszód megyéből, sőt, Marosvásárhelyről is. Dehát az RMDSZ parlamenti aránya nagyjából megfelel a magyarság, és így a magyar történelmi egyházak számarányának. Így az az összeg, mely fölött a pártok ren delkeznek, arányosan van elosztva, legalábbis elméletileg... – Sajnos a támogatásokat összeadva azt látjuk, hogy a történelmi magyar egyházak az első alapból legjobb esetben a keret 1,3 százalékát kapták. Idén volt egy informális egyezség, miszerint a pá lyáztatás útján kiosztható keretekből a magyar egyházak a számarányukon felül részesülnek. Így sikerült elérni azt, hogy a magyar egyházaknak a keret 7,2 százaléka jutott. Tehát sikerült érvényesíteni az arányosság elvét, de tovább kell menni, hiszen a t örvény szükségletekről is beszél. Ez lenne a nagy áttörés. Tehát ha a szükségleteket nézzük, akkor lehet, hogy el kellene mozdulni a jelenlegi 7 százalékról 11 százalékra. Ez persze nagyon nehéz lesz. Bár a román alkotmányban nincs szó államvallásról, a zt hiszem, ki lehet jelenteni, hogy informálisan az ortodox vallás nagyobb támogatást élvez, mint a többi vallás. Viták során ez mennyire érvényesül? Az államtitkárságon mennyire van olyan kimondott vagy ki nem mondott szabály, hogy az ortodox egyházat job ban kell támogatni más egyházakkal szemben? – A 2007ben megjelent felekezeti törvény explicit módon kimondja, hogy Romániában nincs államvallás, nincs többségi vagy kisebbségi vallás, és tilt minden olyan rendelkezést, mely a felekezetek közötti különbs égtételt támogatná. Törvényileg tehát ez nagyon jól szabályozott, és azt mondhatnánk, hogy minden rendben is van. Ellenben amikor a vallásügyi államtitkár személye körül folyik a vita a kormánypártok között, akkor egyértelmű, hogy ebben a kérdésben a pát riárkának szava van. Az elmúlt években a vallásügyi államtitkárságra úgy államtitkárt nem neveztek ki, hogy a pátriárka ne egyezett volna bele. Ez természetesen informális úton működik, de a pátriárkának ezt a szerepét minden politikai párt elfogadja, tisz teli. Mondom, ezek háttéralkuk, nyíltan erre vonatkozó bizonyítékokat nem lehet találni. Ez nagyon sok mindent jelez: jelzi azt, hogy milyen viszonyban van a mindenkori vallásügyi államtitkár a mindenkori pátriárkával. Mert ha van egy ilyen függőségi vis zony – legalábbis a kinevezésnél – akkor valószínűleg olyan személyek kerülnek oda, akik valamilyen mértékben osztják az aktuális pátriárka egyházpolitikai kérdésekben tanúsított álláspontját. Folynake a magyar egyházak között informális egyeztetések a rról, hogy a román állammal szemben miképpen kellene lépni? – Ami az érdekérvényesítést illeti, autonómiával valójában a romániai református, evangélikuslutheránus és unitárius egyház rendelkezik. Mert ha a négy erdélyi katolikus püspökséget nézzük, akk or nekik az érdekeiket hivatalos úton, elsősorban a román katolikus püspökkari konferencián keresztül kell érvényesíteniük, ahol jelen van a két román anyanyelvű római katolikus püspökség (a bukaresti érsek, valamint a iaşii püspök), továbbá az 5 görög ka tolikus püspökség képviselője. Ez persze nem jelenti azt, hogy okvetlenül konfliktus kell kialakuljon a felek között. Nem arról van szó, hogy akkor a püspökkari konferencia netalán magyarellenese vagy sem, hanem arról, hogy a konferencia a döntései meghoz atalakor nem minden esetben részesíti előnyben a magyar közösség számára fontos kérdéseket. A katolikus egyházaknak a sajtónyilvánosság jelenthet még némi mozgásteret, azonban püspökfüggő, hogy ki mennyire él ezzel a lehetőséggel. A protestáns egyházakna k azonban nagyobb a mozgásszabadsága – a magyar sajtó foglalkozik ezekkel a nyilatkozatokkal, ellenben a román sajtóban ezek már nemigen kapnak teret. Ezek az óhajok, szándékok tehát nemhogy a kormány, de még a Vallásügyi Államtitkárság szintjére is neheze n jutnak el.
