Reggeli Sajtófigyelő, 2009. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-08-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 08.22 . 43 templom, ezért kapát vittem magammal, hogy meg bírjam közelíteni, ugyanis annyira benőt te a gaz. Éreztem, hogy egyedül nem vagyok képes a környékét rendbe tartani, ezért elhatároztam, hogy egy társaságot alapítok, akikkel a templomot majd karban tartjuk és rendezzük. 1990. február 7én hoztuk létre a társaságot. Tordán nagyon nagy támogatásr a találtam. A magyar emberek által lakott faluban önzetlenül igyekeztek segíteni az emberek. Mi ezt a munkát szeretetből végezzük. A Társaság fő célja a templom környékének a rendben tartása, és évente egy emlékmise megszervezése, abból a célból, hogy a pu sztatemplomot ismertebbé tegyük. Ily módon talán előbbutóbb támogatókra találunk. Mielőtt ehhez a tevékenységhez hozzáláttunk, volt olyan tordai, beodrai és törökbecsei személy, aki nem is hallott a templomról. Eddig kb. ötszáz segélykérő levelet írtam az illetékeseknek a templom megmentése érdekében. Ennek egyelőre nemigen érződik a hatása. - Az aracsi pusztatemplom valahol a Törökbecse, Torda és Beodra közötti pusztában található. A kilencvenes években épült basaidi műútról jól látható… - Az imént eml ített földrajzi háromszög közepén helyezkedik el a templom, a pusztában. Ez a három falu egyforma távolságra van a megviselt állapotú templomtól, amelynek a helyén kb. ezer évvel ezelőtt épült meg az első templom. Ezen a helyen, a Szent György vonalak talá lkozásánál a kisugárzás a legerősebb. A régi időkben, az ókorban a SzentGyörgy vonalak tudománya ismert volt, és azért építettek erre a helyre először egy római szentélyt, mert az erővonalak itt találkoztak, és itt volt a legerősebb a kisugárzás. Úgy tart ották, ha oda valaki házat épített volna, az egykét éven belül meghalt volna az erős kisugárzástól. Erre a helyre úgy tekintettek a korabeli emberek, hogy Isten ehhez a helyhez van a legközelebb. Később a kereszténység előretörésével a római szentély hely ére egy kis templom lett építve. Ennek pontos idejét nem ismerjük, de az biztos, hogy a X. században ez a kis keresztény templom már létezett. Idővel, ennek a kis templomnak a helyére építették folyamatosan, évszázadok alatt az aracsi pusztatemplomot. A tö rténészek eltérően vélekednek ennek pontos idejéről, de valószínűsíthető, hogy Szent István korától a XIII. századig folyamatosan épült ez a templom. Azt tudjuk, hogy az oszlopfejek a XIII. században kerültek a helyükre. Ezer év, nem kis idő - Erre az i dőre tehető a pusztatemplom virágkora? - Igen, mert 1280ban jöttek a kunok és lerombolták. Ezt követően száz évig romtemplomként állt a pusztában. Aztán 1377ben Erzsébet királyné, Nagy Lajos édesanyja megsajnálta, és újjáépítette. Ekkor kezdődött meg a templom körüli település kiépülése, amely megyei központtá alakult. 1551ben aztán a törökök elfoglalták. Ezt megelőzően azonban a templom köré még építettek zárdát, kápolnát és védőtornyot. Úgy hogy, mire a török jött, akkora már egy megerősített védősánc cal, majd hogy nem várrá lett átalakítva. Közben 1536ban hatalmas pestisjárvány tombolt a vidéken, emiatt Aracs városa elnéptelenedett, és amikor húsz év múlva a török megérkezett, akkor már nagyon kevés védője volt a településnek. A védők megpróbálták fe ltartóztatni a törököt, de az első ágyúlövésre elmenekültek. Ez úgy volt lehetséges, hogy abban az időben az aracsi pusztatemplom alagúttal össze volt kötve a becsei várral. Miután a védők látták, hogy nincs esélyük a török ellen, a titkos alagúton kereszt ül a várba menekültek. Az alagutat a török nem találta meg miután elfoglalta a templomot. Ezt követően kifosztotta, a tornyokat meg a kereszteket lerombolta a török, majd tovább ment. A templom magára maradt, és attól kezdve, 1551. szeptember 18ától, az a racsi templom pusztatemplom lett. Azóta, immár 458 éve dacol a pusztában a magánnyal, a nemtörődömséggel, az elhagyatottsággal, gazdátlanul. - Most, hogy működik az Ön által alapított civil szervezet, megvan a remény rá, hogy állagát megőrzik és megmenti k az utókornak? - Ismét előzményeket mondok. A 458 év alatt sokan próbálták tönkretenni, de mindig akadtak jószívű emberek, akik segítettek rajta. A XVII. században egy ismeretlen jótevő nádtetővel fedte be. Ezt követően a XVIII. században Hertelendy Ign ác kikindai alispán körülsáncoltatta, hogy a falbontók ne bírjanak odaállni kocsival, lóval, hogy elvigyék az anyagot. Majd 1860ban egy bécsi festő érkezett látogatóba, aki lefestette. Ez az első, legrégebbi kép, ami megmaradt a pusztatemplomról. Ezt köve tően 1863. szeptember 12én megjelent egy cikk a Pesti naplóban, hogy egy valaki Tatárországból kincset rejtett el a pusztatemplomnál. Mivel azonban az illető 120 éves, nem bír érte jönni, ezért az unokaöccsét felszólítja, hogy menjen és keresse meg a kinc set. Miután az újságban ez a hír megjelent, ennek hatására a szentesiek már októberben csoportosan jöttek keresni a kincset.
